Az inzulinrezisztencia a kettes típusú cukorbetegség előszobája lehet, a jó hír az, hogy megelőzhető és gyógyítható. A sok zöldséget és lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmazó menü mindenkinek ajánlott, az inzulinrezisztenciával és a diabétesszel élőknek pedig kötelező. Miért kell napi egy kiló zöldség-gyümölcs? Mikor együk a tejtermékeket? Hogyan szokjunk le az édességről? Ha már fehér kenyeret eszünk, hogyan csökkentsük az ártalmait? Szabó Adrienn dietetikussal beszélgettünk.
Egyre többen szenvednek inzulinrezisztenciában (IR), amit a kettes típusú cukorbetegség előszobájának neveznek, de mi is ez a betegség?
Az az állapot, amikor a sejtek egyre kevésbé tudják átvenni a hasnyálmirigy által termelt inzulint, és ezért emelkedik a vércukorszint. Az agy emiatt még több inzulin termelésére utasítja a hasnyálmirigyet, gyakrabban jelentkezhet erős éhségérzet. Ez az instabil állapot az étkezések mennyiségét is kedvezőtlenül befolyásolja, a gyakran jelentkező vércukor-ingadozások és magas inzulinszintek elhízáshoz is vezethetnek. Kezeletlen állapotban megtörténik, hogy a hasnyálmirigy egy idő után kimerül, és az inzulintermelés annyira lecsökken, hogy a vércukorszint már rendszeresen magasan marad. Ez már maga a cukorbetegség, ami a legtöbbször nem visszafordítható. Jó hír, hogy az IR viszont még gyógyítható, és ami fontosabb, megelőzhető – vele együtt pedig a cukorbetegség is.
Gondolom, most jön a rossz hír: diétával!
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Batházi Tamás szerint Wladár Sándornak szexuális viszonya volt a húsz éve elhunyt, hírhedten keménykezű Széchy Tamással.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.
