Nyilvános szex, leszbikus királyné, szerelmi házasság – túlzás a Hunyadi, vagy tényleg ez ment a középkorban?

Követi a Hunyadi-sorozatot?

Az alapjául szolgáló Bán Mór-regényeket olvastam, de nem merültem el a sorozat világában. Társadalom-lélektanilag hasznosnak tartom, hogy ezek a regények felelevenítik a régi magyar történelem nagy korszakait. Sok tanítványom komolyan lelkesedik értük, identitásképző szerepük is van.

A Hunyadi meglepően sok nézőt vonzott. Az embereket ennyire érdekli a középkor világa?

Van egy olyan elmélet, hogy mi most egyfajta második középkorban élünk, a szövegek háttérbe szorultak, képek uralma alatt létezünk. Az antik hagyományokon nyugvó, racionális gondolkodás háttérbe szorult. A mi korunk nem különbözik annyira a középkortól, mint hinni szeretnénk. Babits Mihály és Szerb Antal szíve elfacsarodna, ha tudnák, hogy a XXI. századi popkultúrában Homérosz, Szophoklész, Euripidész nem tényezők. Ezzel szemben névtelen lovagregényírók történeteit írja tovább Hollywood, ezek köszönnek vissza a fantasyk világában. A mai popkultúra mintha folytatná a középkori lovagi hagyományt. Ma Artúr király elevenebb szereplője a kulturális emlékezetnek, mint mondjuk Akhilleusz.

Önnek mint a középkorról írónak, kutatónak ez örömteli fejlemény?

Húszéves koromban beleszerettem ebbe a korba, tetszik, hogy másokat is érdekel. Az viszont a hanyatlás jele, amit a tanítványaimon is látok, hogy mennyire nem tudnak figyelmesen olvasni az emberek, mennyire háttérbe szorul a logikus gondolkodás. A közösségi hiedelmek, az érzelmek újra elfoglalták az emberek gondolkozását. Ez persze reakció az előző korok szárazságára, de nem csak pozitív oldala van, ez nyilvánvaló.

Bánki Éva író, irodalomtörténész

Végh László

A sorozat szerint Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet szerelemből házasodott. Létezett ilyen a középkorban?

A középkorban két házasságfelfogás élt egymás mellett. Egyrészt létezett a családok közötti szövetséget elősegítő házasság, ami főleg az arisztokráciára volt jellemző. Ebbe a fiataloknak nem volt sok beleszólásuk. De ezekben az esetekben sem volt a szülők érdeke, hogy tönkretegyék a gyerekeiket. Nem remélhettek unokákat olyan házasságból, ahol a lányuk a második hónapban a kútba ugrik, mert a férje egy szörnyeteg. Az elrendezett házasságok mögött az a gondolat húzódott meg, hogy ez túl komoly és fontos ahhoz, hogy a fiatalokra bízzák. Az egyházi felfogás viszont teljesen más volt, e szerint a házasság önkéntességen és szereteten alapult, elismerték a titkos házasságot is, ami a szülők tudomása nélkül született. Rómeó és Júlia is így házasodott össze, csak a barát volt jelen. A szexualitáshoz is ellentmondásosan viszonyult az egyház, sok korlátozást helyezett a szexuális életre. Ugyanakkor elfogadott nézet volt az idő tájt, hogy női orgazmus nélkül a fogantatás nem lehet sikeres, a nő öröme is szükséges ahhoz, hogy egészséges, szép gyerekek születhessenek.