Erdogan vs. piac

Erdogan nem szeretné elveszíteni a hatalmát – úgyhogy börtönbe záratja kihívóját. Tizenegy évnyi uralom alatt sok vaj gyűlik az ember füle mögé, érthető, ha nem akarja, hogy mások vizsgálódjanak körülötte. Jó, nem mindenhol van ez így, Francois Mitterrand, Helmut Kohl, vagy Angela Merkel boldogan tették le a lantot tizensok év kormányfőség végén, majd kertészkedtek utána békésen. Vajtól mit sem tartva.

És lehet dilemmázni, hogy Merkel azért nem börtönzött be minden ellenzéki politikust, mert nincs vaj a füle mögött, vagy az oksági viszony fordított – azért nincs vaj, mert úgyse lehetne bebörtönözni? A működő demokrácia intézményeinek, a fékek és ellensúlyoknak egy következménye, egy mindenkit boldogító tyúk-tojás dilemma ez.

De miben bízhat az, aki nem olyan szerencsés országban él, mint a németek? És ennek ellenére mégis azt szeretné, hogy politikusok bűneire figyeljen a társadalom, sőt, a bűnökért bűnhődés is járjon? Bízhatott eddig valamelyest a Nyugatban, de Trumppal ez is erodálódott. Például – elődeivel szemben – Trumpot nem érdekli, hogy ki kit börtönöz be Törökországban. Valamint, ha a világ legerősebb hadserege kitáncol Európa mögül, akkor a világ kilencedik legerősebb hadseregének, a töröknek barátsága felértékelődik Európa számára. Talán nem véletlen, hogy két év relatív politikai nyugalom után éppen most, Trump bemutatkozása után jött az a bebörtönzés.

De nem török belpolitikáról akartam írni, hanem arról, ami elég pontosan jelzi, ha egy fékeket vesztett rezsim épp visszaél a fékevesztett helyzettel. Jelen esetben ez a török líra árfolyama – azaz a piac. Amióta Erdogan az elnök, a török líra folyamatosan gyengül, aminek sok oka van, most nem mennék bele, csak az argentin elnököt, Javier Mileit idézném a témában – ő elég jól ismeri a jelenséget, az argentin peso a török líránál is cifrább pályán jár: „Ha nem csinálod jól a dolgod, a valutád leértékelődik, és tönkreteszed a reálbéreket. (…) Ha bizalmat teremtünk, a valuta felértékelődik.”

A bizalom egy mértékegysége

HOLD Alapkezelő

A török líra folyamatos gyengülése az elmúlt négy évben háromszor váltott át pánikszerűbe, és mindhárom esetben könnyen beazonosítható a pánik forrása.

1) 2021 során Erdogan úgy döntött, hogy átírja a közgazdaságtan könyveket, amelyek szerint a száguldó inflációt magas kamatokkal lehet lehűteni. Szerinte a magas kamatok csinálják a magas inflációt az emberek várakozásain keresztül, ezért a 20 százalékos infláció mellett 15 százalékra csökkentette az alapkamatot. A piac azonnal jelezte, hogy ebből baj lesz. Lett is, egy év múlva már 80 százalék volt az infláció.

2) 2023 május 28-án Erdogant harmadszor is újraválasztották úgy, hogy a várakozás inkább a veresége volt. A piac azonnal jelezte, hogy baj lesz, a líra három hét alatt gyengült húsz százalékot.

3) Lett is, a múlt héten Erdogan bebörtönözte legnagyobb politikai ellenfelét (ld. első bekezdés). Az objektivitás reménytelen célja végett definiáljuk úgy a bajt, hogy olyan politikai manőver, ami Törökországban és Oroszországban megtörténhet, de Svájcban nem. A líra újfent bejelzett.

Persze, ha Erdogant (Putyint, Madurót, Kim-Jong Unt stb.) kérdezzük, akkor a líra árfolyama nem számít, mert csak spekulánsok áskálódnak szuverén nemzetük ellen. Ha engem kérdezünk, akkor csak a líra árfolyama számít, ami objektív mérce. A politikával szemben, aki a tőzsdén hazugságra kereskedik, aki az érzelmeit követi, az hamar elbukja a pénzét. Maradnak a racionalisták, a legobjektívebb párt.

És igaz, hogy piaci alapon, profit központú racionalizmusból is fakadnak rossz dolgok. Például monopóliumok, amelyek aztán visszaélnek hatalmukkal. De van egy nagy előnyük az olyan, politikai alapon létrejövő hatalmi monopóliumokkal szemben, mint Erdogan. A piaci monopóliumok fölött mindig ott fog lebegni Damoklész kardjaként az állam, amely bármikor beavatkozhat az elszabadult piaci folyamatokba. Olyat még nem láttam, hogy a piac kiiktatta volna ezt a féket és ellensúlyt. Fordítva sajnos ez nincs így.

Erdogan károkozását ki tudja, ki fogja megállítani? A devizaárfolyam csak jelezni tudja.

Nyitókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök köszönti az embereket, akik az isztambuli Yenikapiban gyülekeznek a július 15-i sikertelen katonai puccs elleni tüntetésen 2016. augusztus 7-én. Fotó: Kayhan Ozer / Török elnöki sajtóiroda / AFP

A hírlevél a HVG és a HOLD Alapkezelő együttműködésében támogatott tartalomként jött létre.