Előzetes időpontfoglalással, a látogatók nyomon követésével, a távolabbról érkezők drágább belépti díjával és vidékre utaztatott festményekkel is próbálják kezelni a világban a népszerű múzeumokat ellepő turistaáradatot. Van, ahol a megoldást a politika gátolja.
A világ legnépszerűbb múzeumai közül többnek csökkent a látogatottsága tavaly, köztük az örök első párizsi Louvre-nak is – ami szakértők szerint jó hír. Ezt állítják a minap a legfrissebb múzeumi toplistát közlő The Art Newspaper munkatársai, akik szerint ez a fejlemény azt jelzi, hogy a pandémia idején kiürült, majd a karantén feloldása után valósággal megrohamozott kiállítóterekbe kezd visszatérni a „normalitás”, és a látogatók száma – a programok népszerűségétől függően – újra egy állandó tartományon belül mozog.
Az idézőjel azért is indokolt, mert miért lenne normális például, hogy a Louvre bő 72 ezer négyzetméternyi kiállítóterére (ez a budapesti Hősök terének két és félszerese) évente majdnem egy magyarországnyi érdeklődő akar bejutni. Tavaly több mint 8,7 millió belépőjegyet értékesítettek, de 2018-ban már a tízmilliót is meghaladta a látogatók száma.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
