Ha úgy érzi, nemzeti érdek betelepülnie Magyarországra, forduljon Pintér Sándorhoz

„Olyan ez, mintha valaki beperelné a szomszédját csendháborításért, majd jönne egy elutasító bírósági döntés indokolás nélkül, és amikor rákérdezne, hogy miért, azt válaszolnák neki: az infótörvény miatt nincs magyarázat, és kész” – Ezzel a képtelen példával szemléltette a HVG informátora azt a szituációt, amikor Pintér Sándor belügyminiszter arról dönt, hogy nemzeti érdekből ad-e ideglenes, hároméves tartózkodási engedélyt vagy az állampolgárság előszobájaként is használható, tízéves nemzeti tartózkodási kártyát egy harmadik állambeli polgárnak. E folyamat ugyanis a legnagyobb titokban, indoklás és nyilvánosság nélkül zajlik, s a döntéssel szemben nincs jogorvoslat.

Rejtély, hogy ha valakiket a nemzet érdeke ürügyén Pintér huzamos időre beenged az országba – s így az unióba –, azt vajon miért teszi. Azt pedig pláne csak találgatni lehet, hogy az eljárásnak – az ügyintézés hivatalos tarifáin túl – lehet-e mutyiban felára, valamiféle „szolgálattétel” a kormányhoz közel álló üzleti körök irányába. Netán bevethető-e Pintér privilégiuma a kormányfőre újabban igencsak jellemző, az uniós alapelvekkel ütköző politikai szolidaritás kinyilvánítására? Mindenesetre az egész eljárás „kegy” jellegét erősíti, hogy Pintér bármikor vissza is vonhatja a kivételezett engedélyt.

Elvben persze minden törvényes keretek között zajlik.