Már Budapest sem hasít: a fővárosi diákok hozzászürkültek az országos átlaghoz a kompetenciaméréseken

Az oktatási felmérésekben eddig általános tapasztalat volt, hogy Budapest szinte szigetként emelkedik ki az országból a diákok teljesítménye alapján. Bár a kompetenciamérések eredményei továbbra is jobbak Budapesten, mint a legtöbb vidéki járásban, ez az előny kezd elolvadni. Éspedig nem azért, mintha a vidéki iskolások teljesítménye javult volna, éppen ellenkezőleg: a fővárosi diákok „hozzászürkültek” az országos átlaghoz.

A matematikai és szövegértési, majd később a természettudományos kompetenciaméréseket jó két évtizede azért vezették be, hogy a mindenkori oktatási vezetésnek képe legyen róla, hol tartanak a diákok a készségek és a tudás elsajátításában. Az eredmények elemzése megalapozhatott volna egy korszerű oktatáspolitikát – ehelyett jött a mindennapi testnevelés meg az átpolitizált Nemzeti alaptanterv.

Holott ha valamire, arra oda lehetett volna figyelni, hogy egyes országrészekben elképesztő a készségek és a tudás hiánya, s ez nem változott az elmúlt két évtizedben. Ma pedig már a budapesti diákok is egyre gyengébb eredményeket tudnak felmutatni.

Ráadásul az oktatásirányítás ahelyett, hogy a színvonal emelésével próbálkozna, az eredetileg a 6., a 8. és a 10. évfolyamon végzett méréseket kiterjesztette minden évfolyamra és több tantárgyra. Ez a szakértők szerint felesleges, hiszen eddig is pontos képet lehetett kapni minden diákról. Különösen fontos a nyolcadikosok szövegértésének mérése, ami azt mutatja meg, hogy egy általános iskolát végzett diák milyen készségekkel rendelkezik a további tanulmányaihoz, milyen teljesítmény várható tőle a felsőbb iskolában, illetve a munkaerőpiacon. Az eredmény országosan már évek óta elszomorító, s ehhez a tendenciához most a főváros is csatlakozott.