A reklámpiacon is szőnyegbombázással érne fel az „átláthatósági” törvénytervezet elfogadása

Annyi módosítási javaslattal éltek szakmai szervezetek, hogy ez is indokolja a törvény átdolgozását – érvelt a halasztás mellett Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, aki többek között a Magyar Reklámszövetségre mutogatott. Az MRSZ valóban figyelmeztette a törvényhozót: mivel az új regula a civilek mellett alapvetően médiapiaci szereplők ellen irányulna, közvetve a Magyarországon hirdető cégek költéseit is visszafoghatja. A törvénytervezet ugyanis úgy szól, hogy külföldi támogatásnak minősül bármilyen jogviszonyból származó, külföldről érkező bevétel, ez pedig az exportra is vonatkozik, és több tízezer céget érintene.

Bár közülük kevésre süthető rá, hogy aktívan befolyásolja a közvéleményt, ettől még

a törvény legelső szintje – annak megállapítása, hogy egyáltalán lehet-e „külföldi ügynök” egy vállalat – minden exportképes cégre érvényes.

„Őket piedesztálra kellene emelni, nem ilyen definíciókkal elbizonytalanítani” – fogalmazott az ATV-nek Novák Péter, az MRSZ elnöke.

Gyakorlatilag minden médiaipari cégre érvényes az, hogy van külföldi bevétele – például mert a Google-on keresztül reklámbevételhez jut, adott esetben olyan hirdetés után, amelyet külföldi cég rendelt meg. Innentől kezdve már csak politikai akarat kérdése, hogy egy médiumot valóban be is soroljanak abba a körbe, amely úgymond külföldi forrás felhasználásával befolyásolja a magyar közéletet. Ha pedig ez megtörténik, az is elképzelhető, hogy egy nemzetközi, a magyar politikai viszonyokhoz a lehető legsemlegesebben viszonyuló, kizárólag gazdasági fókusszal üzemelő vállalat is kétszer meggondolja, hogy szeretne-e olyan hosszú távú szerződést kötni hirdetések vásárlására, amelynek a kifutása bizonytalan, mert az adott médium feketelistára kerülhet.