A melegtől eltekintve dübörög az ősi ellenállás az ezeknek és az azoknak (ki)nevezettek között. A szuvi – kuss, cenzúra, megfélemlítési, Lex Putyin, transzparencia vagy legnépszerűbb nevén átláthatósági – törvénytervezet szeptemberre halasztása véres bárdot vont a 2025-ös nyári szezon fölé. Azoknak (vagy ezeknek?) ne lehessen csakúgy, mindenféle nyomasztás nélkül nézegetnie a víz csillogását. A jövő tehát továbbra is bizonytalan (legalább elkezdődött). Ami viszont biztos, hogy az év egyik legjobb szakába érkeztek azok, akik szeretnek szabad ég alatt kultúrprogramokra járni.
Egyre kevesebb dolog lesz Budapesten és egyre több a partokon, hírlevelünk ezügyben követni fogja a logikus és mindenkinek ajánlott, várost elhagyó siftet. Egyelőre viszont nem esett el a főváros, sem a dögmeleg, sem az inkasszó, sem a Margaret Island feloszlása nyomán, így továbbra is mondhatom: már megint annyi minden történik! Június első felében például igazán jól járunk zenefronton.
Ideje románcba bonyolódni
Sok esetben fájdalmasan hagynak ki minket turnéikból a nagyzenekarok, ezalól tesz most kivételt az ír poszt-punk – bár ezek a jelzők finoman szólva sem elegek – Fontaines D.C. A klasszikus zenekari gitáros felállással is hipernépszerű Fontaines a tavalyi nyár számomra egyik kiemelkedő koncertjét adta a Szigeten, most pedig önállóan is meg lehet őket nézni (valamilyen okokból a Barba Negrában).
A zenekar a 2024 augusztusában megjelent Romance c. lemezzel robbantott: a sorban negyedik LP több Grammy-jelölést is begyűjtött, az Egyesült Királyságban pedig első héten majdnem kétszer annyit adtak el belőle, mint az eggyel korábbi – amúgy szintén remek – Skinty Fia lemezből. A Romance-ről még áprilisban jelent meg az első, földbedöngölős single, a Starbuster, a várakozásra így remekül építhetett a zenekar. Idén nyáron rommá is turnézzák magukat, a hírlevél írásakor még vannak jegyek a jövő szombati koncertre.
Akiket tavaly lehetett követni: Mosolygós Radiohead
Budapest elkerülésének okai számosak lehetnek, az egyik kézenfekvő, hogy a velünk ellentétben minden szempontból nyugatibbnak mondható Bécs például túl közel van (bár az, hogy még gyalog is elérhető, posztapokaliptikus szempontból kifejezetten hasznos). Tavaly például európai körútja során az egyik legjobb időszakát élő The Smile ment el még Pulára is, de hozzánk Pestre nem. Sebaj, mi elmentünk utánuk Szerbiába és az út mindent megért, beleértve a 35 fokban többórás sorbanállást a határon (még egy érv a határok mellett, lásd: szuverenitás).
A hírlevél elején találtok az adott időszakban látogatható kiállítást, aztán napokra bontva következik a részletesebben bemutatott és az ömlesztett programajánlat. Észrevételek, ajánlatok, reklamálás: n.balkanyi@hvg.hu.
