Május elején pár barátommal elmentem egy eseményre a Normafán. A címe NER Elengedő Rítus volt, ötletgazdája Somló Dávid performansz- és hangművész.
Az elmúlt pár hétben az irodalmi, filmes, zenei, építészeti, képzőművészeti, színházi és vele a független előadó-művészeti közeg is hallatta a hangját. Mindez remekül mutatja, milyen komoly munkára lesz szükség.
És a Truman Show vége, megvan?
Orbán, Orbán, Orbán. Mondták már addig, hogy elveszítette az értelmét?
Mikor minden csak akkor történik meg, ha felkerül az Instára vagy a YouTube-ra, miért érdekes még egy ötvenes fickó festékszóróval a kezében?
Meg szeretnéd úszni a magyar egészségügyet ép bőrrel? Légy óvatos – ha mindent jól csinálsz, még akkor sem biztos, hogy meg fogod. Meg szeretnéd élni a nemzeti ünnepet? Légy óvatos – itthon maximum politikai rendezvényen tudod egyelőre. Vélemények, tények, dezinformációk – hogyan szúrd ki őket? Erről is szó esik a Szerkesztőség legújabb adásában, ahol Marton Kamilla, Balkányi Nóra, Németh András és Pitner Gábor fejtik meg az utóbbi hetek eseményeit.
„Most inkább ne menjünk, tök sokat fognak razziázni a választásokig.” „Nem tudjuk még, meglesz-e a koncert, az eredeti dátumra bezáratták a helyet. Próbáljuk átszervezni.” „Bocs, nem tudom, minden a levegőben lóg április 12-ig. Beszéljünk utána.”
A választások előtt két hónappal (ki számolja) olyan plakátok jelentek meg a jobb sorsra érdemes budapesti köztereken, amik miatt megtörtem, és elővettem az egyetemi jegyzeteimet.
Van emellett pár érvem, az egyik nihilista pingvines.
Ha már a miniszterelnök vezetés közben úgyis Dankó rádiót hallgat.
December végén lehetetlen elmenekülni a topbestleg-szelektálás elől, ennek a levélnek se fog menni. Pedig most, hogy látni végre az eget, leginkább azt mondanám, mindenki menjen ki és nézze meg a hozzá legközelebb eső fákat. Ha ez nem opció, van kultúrajánlat.
Térdig járunk az ilyenkor szokásosan csillogó műhóban, de ez a levél még nem vet számot 2025-el. Másfél hónapja ért véget Budapest legújabb nemzetközi filmfesztiválja, a BIFF, én pedig a zsűrizés miatt láthattam rajta egy rakat filmet. Most, hogy közelít a szeretet ünnepének nevezett eseménysorozat, az ország pedig tovább zakatol az embertelenség irányába, összeválogattam a szekciómból a magyar forgalmazónál már landolt filmeket.
A kapitalizmus ezen késői korszakában – különösen decemberben – nincs kímélet, csak fogyasztás. Eszünk és lelkünk megőrzésére viszont lehet tenni kísérleteket például színház-, mozi- vagy koncerttermekben. Budapesten van még jó pár.
A Radioheadről elsőre keveseknek juthat eszébe a felemelő, örömteli vagy rommá táncolható jelző, pedig a zenekar a hiperlelkes közönséggel együtt ezt a hangulatot hozta az amúgy esős Madridba – és ezzel aláhúzta, miért van szükség rájuk ma is.
A Fővárosi Közgyűlés nagy port kavaró – pun intended – adok-kapokja mentén tulajdonképpen megtekinthettük, hogyan zajlik a demokratikus vita, de az eredmény egyelőre inkább hasonlít egy Pintér Béla darabra.
Őrült újdonságok a Foglaltam neked helyetben: vendég! Donáth Péterrel, az október 25. és november 2. között futó BIFF budapesti nemzetközi filmfesztivál művészeti vezetőjével beszéltünk.
Ezen a héten mélyzenei szubkultúrák mellé illő vadabb kortárs eseményeket ajánlunk az őszi Budapestről, kifelé- és befeléfordulási lehetőségekkel.
A friss hírlevélben új sorozatot ajánlunk a BoJack Horseman alkotójaként ismert Raphael Bob-Waksbergtől és sok más mellett szemrevételezünk egy érdekes belkerületi mozgást Buda felől Pest irányába.
