Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Még életbe sem lépett, máris nagy hullámokat ver az a rendelettervezet, amelyet június elején fogadtak el a légi utasok jogairól az EU-tagállamok közlekedési miniszterei. Bár a Tanács azt ígérte, a változásokkal egyszerűbb és átláthatóbb lesz a reptéri késések és járattörlések után járó kártérítések rendszere, így is érhetik majd kellemetlen meglepetések azokat, akiknek a járata valamiért nem érkezett meg időben a célállomásra.
A Légi utasok jogait szabályozó (EU 261-es) rendelet egyáltalán nem új, már 2004 óta létezik. Ez szabja meg, hogy késés és járattörlés esetén az Európai Unión belül (illetve Izlandon, Norvégiában és Svájcban) milyen kötelezettségeik vannak a légitársaságoknak. Ide tartozik az átfoglalás, az étkezés és a frissítők biztosítása, az éjszakai szállás és transzfer, sőt még az ingyenes telefonhívások is. A legismertebb ezek közül a kártérítés, amely járattörlés és legalább háromórás késés után jár, ennek összege a célországok távolságától is függ:
- 0-1500 km között 250 euró,
- 1500 km fölötti, EU-s tagállamok közötti járatok és 1500-3500 km közötti, EU-tagállam és 3. országok közötti járatok esetén 400 euró,
- 3500 km feletti, EU-s tagállam és 3. országok közötti járatok esetén 600 euró.
Bár túlzás lenne azt állítani, hogy a kártérítések rendszere tökéletes, az elmúlt években rendszeresen előforduló légi forgalmi és repülőtéri káosz miatt a légitársaságok így is jelentős összegeket fizettek ki az utasoknak. Nem véletlen, hogy régóta panaszkodnak a háromórás határ miatt, amely szerintük túl rövid idő a problémák megoldására. Az általános véleményük szerint az 5 és 9 óra közötti határ lenne az ideális.
