Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
“Az utóbbi hetekben a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez érkezett számtalan megkeresés, valamint több sajtóhír is azt mutatja, hogy utasok széles körét érintő káosz alakult ki egyes európai reptereken. Akár 24 órát is meghaladó késésekről, az indulási időt folyamatosan tologató, majd végül törölt járatokról, a labdarúgó Európa-bajnokságon történő szurkolást célul kitűző, de a meccs kezdési időpontjáig sem elinduló gépekről is beszámoltak a fogyasztók” – fogalmaz a FEOSZ lapunknak eljuttatott közleményében.
A hvg.hu-n csak az elmúlt hét napban mi is legalább háromszor adtunk számot durva késésekről vagy járattörlésekről. Előfordult, hogy nem indult el időben egy gép Stuttgartba, így rengeteg magyar drukker lemaradt a labdarúgó-válogatott Skócia ellen zajló, sorsdöntő Európa-bajnoki meccséről. Máskor 19 órát késett az Anatlyába tartó Sun Express járata, 140 utas, köztük terhes nők, kisgyermekek és cukorbetegek is a Budapest Liszt Ferenc Repülőtér utaszónájában rekedtek, ahol majdnem egy egész napot kellett várakozniuk. Három napja pedig arról írtunk, hogy “az európai légtér zsúfoltsága és a kontinens felett áthúzódó zivatarlánc miatt” Ferihegyen késtek a járatok, és többet töröltek is a légitársaságok.
A fogyasztóvédelmi egyesületek szerint nemcsak önmagukban a késések, törlések jelentik a problémát, hanem az is, hogy a fogyasztókat a légitársaságok nem tájékoztatják megfelelően, sem a rendelkezésre álló elektronikus lehetőségeken, sem a reptéren a helyszíni munkatársak által. Mint írják, egy 2004-es Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet széleskörű kötelezettségeket ró a légitársaságokra. Így például járattörlés esetén a tájékoztatáson felül átfoglalásra, étkezés és frissítők biztosítására, éjszakai szállás és transzfer szolgáltatásra, ingyenes telefonhívások biztosítására terjed ki a vállalkozások kötelezettsége.
Ezen felül az utast a távolságtól függően, 0-1500 km között 250 euró, 1500 km feletti EU-s tagállamok közötti járatok és 1500-3500 km közötti, EU-s tagállam és 3. országok közötti járatok esetén 400 euró, 3500 km feletti, EU-s tagállam és 3. országok közötti járatok esetén 600 euró összegű kártalanítás is megilleti, feltéve, hogy a járattörlést nem rendkívüli körülmény okozta, amelynek megítélése a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik.
Járat késése esetén hasonló jogok illetik meg az utasokat, azzal, hogy 5 óra várható indulási késés esetén az utas elállhat a további utazástól, és kérheti a jegyár visszatérítését, átfoglalási lehetőség azonban nem illeti meg az utast. Ha pedig valamilyen okból a célországba érkezéskor 3 órát vagy többet késik a járat, akkor az utasnak szintén járhat kártalanítás a korábban részletezett távolságoktól függően ugyancsak 250, 400 vagy 600 euró összegben,hacsak nem rendkívüli körülmény okozta a járat késését.
Joggal adódik a kérdés – írja a FEOSZ -, hogy mit tegyen az utas, ha a légitársaság nem teljesíti jogszabályi kötelezettségeit. “Amellett, hogy a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez fordulhat tanácsért, a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal, az alternatív vitarendezési fórumként működő békéltető testületek, illetve az Európai Fogyasztói Központ is segítséget nyújthat adott panasz megoldása érdekében” – fogalmaznak közleményükben.
