A Tisza Párt nagykanizsai kongresszusa fordulópontot jelez. Magyar Péter mozgalma a története második szakaszába lépett: új szakpolitikusokkal szociáldemokrata, társadalompolitikai ihletettségű kormányprogram elemeit körvonalazta. A Tisza azt is meghirdette, pontosan hogyan választja ki a 106 egyéni képviselőjét a 2026-os országgyűlési választásokra.
Az első időszakban, az elmúlt egy évben a Tisza megfordította a hazai közvéleményt, és a legnépszerűbb párttá válva átvette a vezetést a Fidesztől. Most először – Nagykanizsán, 2025. július 12-én – a Tisza országos politikai üzenet, összetett program és kormányképes struktúra elemeit mutatta be, korábban nem látott mélységű szakpolitikai csomaggal.
A Tisza átfogó, új üzenete, jelszava a „működő ország”. A szlogen egyszerre utal a társadalom által vágyott élhető hétköznapokra, a normálisan működő közszolgáltatásokra és a párt által kínált stabil, hatékony, kormányzásra – és persze egy kormányra készülő politikai erőre. A kanizsai kongresszus kulcsmondatát, a „működő ország felé vezető utat” gyakran emlegették a szakpolitikai bejelentések közben is. Mindez a programközpontú gondolkodást állítja előtérbe. A Tisza Párt mai törekvése, hogy ne csupán ellenzéki erőként, hanem kormányzásra kész politikai formációként jelenjen meg.
Fontos történelmi párhuzamot láthatunk a Magyar Demokrata Fórum 1989–1990-es „nyugodt erő” szlogenje és a Tisza Párt 2025-ös „működő ország” üzenete között. A Tisza Párt történetének Nagykanizsán indult második korszakában a rendszerváltó MDF stratégiáját aktualizálja a 2020-as évekre.
A két brandépítés mögött a két politikai stratégia is hasonlít.
Az MDF „nyugodt erő” jelszava 1990-ben azt jelentette: a politikai átmenetet stabilitással, rendezetten, higgadtan hirdetik meg. A Tisza ma szakmaisággal, kiszámíthatósággal és intézményépítéssel – szintén békésen és nyugodtan – hirdeti a demokratikus rendszerváltást. Az MDF elhatárolódott az indulatoktól, a radikalizmustól. A Tisza ma elhatárolódik az ellenfél Fidesz gyűlöletpolitikájától, radikális propagandájától, szélsőségességétől. AZ MDF nyomvonalán haladva a Tisza azt hirdeti: az új alternatíva a békés átmenetet, nem a káoszt jelenti. Kormány- és rendszerváltást akarnak, de nem forradalmat.
A „nyugodt erővel” az MDF azt kommunikálta: képes felelősen kormányozni a rendszerváltás után. A „működő országgal” a Tisza azt hangsúlyozza: a jelenlegi ragadozó rezsim helyett szakértői alapon működő, szolgáltató államra van szükség. A hangsúly mindkét esetben a kormányzásra való érettségre helyeződik a heves harc helyett.
Mindkét kampány célja a középre pozicionálás, a társadalmi nyugalom ígérete. Vagyis elérni a bizonytalanokat és a középen állókat, eltávolítani magukat a harcos és radikális imázstól (a Tisza esetében az acsargó Fidesz-propagandától, a „Harcosok klubjától”). Ahogy az MDF, úgy a Tisza is nyugodt és biztonságos jövőképet ajánl.
Ami a két vezető személyét illeti, a Magyar által régóta példaképeként emlegetett Antall József (az MDF elnöke, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök) történész, tudós, tanár, mérsékelt értelmiségi. Az állampárti vezetőkhöz képest egyszerre volt markánsan új és mégis középről jövő, mérsékelt szereplő. Magyar Péter jogász, korábbi diplomata ma szintén építkező, racionális, kormányképes karaktert kommunikál az országjárások tömegeket vonzó és megszólító szónokának szerepe és az időnként éretlen korai viselkedése után. Magyar is egyszerre új kihívó és a rendszerből érkező, mérsékelt szereplő.
Látunk persze különbségeket is: az MDF a 40 évig uralkodó kommunista rendszert felváltó sokpárti, színes demokrácia első, valóban szabad választásán indult. A Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben már jóval a választás előtt a demokratikus átmenetet segítő hat sarkalatos törvényjavaslat elfogadásához vezettek. Ezek szabályozták a pártok működését és gazdálkodását, a köztársasági elnök és az országgyűlési képviselők választását, valamint az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék létrehozását.
Ezután a négyigenes népszavazás 1989 novemberében újabb politikai fordulópontot jelentett. A sikeres népszavazás megerősítette az új köztársasági berendezkedést, és egyértelműen korlátozta az állampárt utódja, az Magyar Szocialista Párt hatalmát. A szavazók többek között kötelezték a kormányt az MSZMP vagyonának elszámolására, valamint a Munkásőrség, a korábbi állampárt fegyveres alakulatának felszámolására. Végül 1990 elején a Dunagate botrányban lelepleződött az MSZP belügyi machinációinak, az ellenzéki pártok lehallgatásának ténye is. A demokratikus átmenetet biztosító törvénysorozat, a négyigenes népszavazás sikere és a Dunagate már a választások előtt kihúzta a kommunista diktatúra utódpártjának méregfogát. A formálisan hatalomban lévő utódpártot a választásokon a fair play betartására kötelezték. Az MSZP elfogadta ezt a szerepet, és a kihívó demokratikus ellenzék, az MDF-fel az élen, meg is nyerte az első demokratikus választást.
A Tiszának ma sokkal nehezebb a helyzete, mint az 1989-90-es MDF-é volt. 2026-ban a mai kihívó, a Tisza Párt a Fidesz 16 éve hatalmon lévő, magát ezer eszközzel bebetonozó, választásos önkényuralmi rendszerét próbálja szabad, de nem tisztességes választáson legyőzni. Az Orbán-rendszerben a választási verseny nem egyenlő feltételek mellett zajlik. Formálisan szabad ugyan a verseny, de a valóságban a maffiaállam végtelen forrásai miatt erősen torzított, nem méltányos. Jó szándékú versenytársak (mint 1990-ben az SZDSZ, a Kisgazdapárt vagy akár az MSZP) helyett a mai kihívónak a milliárdokból acsarkodó hatalmas propagandaállammal kell szembenéznie.
Más tehát a ma napirenden álló rendszerváltás forgatókönyve. Mégis hasonló a kihívó stratégiai eszköztára: a békés hangnem, kormányképesség, stabilitás és normalitás ígérete. Mindkét rendszerváltó párt elhatárolódik a szélsőségektől, és az ország rendbe tételét kínálja, nem pusztán politikai harcot.
A „nyugodt erő” és a „működő ország” stratégiái hasonló történelmi pillanathoz kapcsolódnak. Ahhoz, amikor a régi elnyomó rendszer kifárad, és a társadalom hiteles, higgadt, de határozott alternatívát keres. Ez a politikai lehetőség ma is megnyílt.
Hogyan töltené be a Tisza a történelmi szerepet?
A „működő ország” érdekében Nagykanizsán három szinten mutatott újat a párt: a program, a szakértők és a választókerületi jelöltek szintjén.
Az első szinten rengeteg új konkrét részlet jelent meg a „Tisza New Deal” társadalmi közpolitikai csomagjáról. Ez többek között a lakhatás, energiahatékonyság, közösségi közlekedés kérdéseit fogja át. Kiemelten szerepel a devizahitelesek támogatása és a kilakoltatások felfüggesztése.
Az egészségügyi reformcsomag a több állami támogatást, a várólisták átláthatóságát, a kórházi fertőzések nyilvánossá tételét, az orvosbérek emelését, az egészségügyi „Semmelweis-lovagrend” kialakítását ígéri. A Tisza-kormány „gyermek- és társadalomközpontúbbá” tenné az iskolarendszert és visszaállítaná a pedagógusi autonómiát. A párt ősszel oktatási szakkonferenciát szervez.
A vízügyi és éghajlati stratégia a víz megtartásán, a gazdák bevonásán, területi megoldásokon és a források átcsoportosításán alapul. A Tisza energetikai korszerűsítési programot indítana. Emellett országos akadálymentesítést végeznének a mozgássérültek számára – ez korábban nem szerepelt hangsúlyosan a párt programjában.
Magyar Péter most először mutatta be részletesen, az új kormány honnan szerezne forrásokat a programokhoz. A konkrét finanszírozási terv része, hogy a a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállításúval visszaszerzik az ellopott közvagyon jelentős részét, hazahoznák az európai uniós forrásokat, spórolnának a közbeszerzések kifehérítésével és megadóztatnák milliárdos vagyonokat. Mindez persze nem helyettesíti a hosszú távú gazdaságpolitikát, amelynek meghirdetésével egyelőre adós a párt.
A Tisza New Deal programja társadalompolitikai, kifejezetten szociális, szociáldemokrata ihletettségű, jóléti program, a szolgáló állam elve alapján. Magyar Péter eddig főleg az Orbán-rendszer rendszerszintű korrupciója ellen lépett fel. Most viszont összeálltak egy egységes kormányprogram körvonalai, összefüggő, egymáshoz logikusan kapcsolódó elemekkel.
A második szinten a kongresszuson több munkacsoportot neveztek meg az egyébként ma még nem nyilvánosan működő szakértői csoportjuk közül. Korábban ismeretlen szakértő háttérszemélyiségek (az egészségügy, oktatás, vízügy területén) léptek elő és ismertették az álláspontjukat a szakpolitikai kerekasztalokon. Ez formailag is új a párt rendezvényein. Az új szakpolitikusok oldják az egyszemélyes Magyar Péter-show, illetve a Magyar Péter–Bódis Kriszta–Ruszin-Szendi Romulusz trió (vagy Tarr Zoltánnal és Nagy Ervinnel kibővítve az ötösfogat) imidzset.
A párt szakpolitikai programján 13 nagy területen 65 kisebb szakmai munkacsoportjuk dolgozik. Ehhez külső szakértők társulnak – összesen ezres nagyságrendben. Ez a tudásalapú szakpolitikai háttércsapat először most, Nagykanizsán mutatkozott meg rendszerszerűen. A háttérben zajló szakmai munka azt mutatja: a párt nem csupán politikai szereplővé, hanem szakpolitikai műhellyé vált, ágazati programokkal készül a választási versenyre és a kormányzásra.
Sok Tisza-szakértő állami állásban dolgozik, és ezért egyelőre titokban tartja a Tiszának végzett önkéntes munkáját. A legtöbben még félnek az elbocsátástól. Előttük lebeghet például Jékely Berta műemlékvédelmi szakember példája, akit végkielégítés nélkül mentettek fel Lázár János minisztériumában, arra hivatkozva, hogy „a közösségi médiában megjelenő tevékenysége ellentétes […] a kormánytisztviselőre vonatkozó hivatásetikai alapelvekkel”. Annyi történt, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogával élve lájkolta Magyar Péter posztjait és megosztott kritikus bejegyzéseket. És a férje történetesen Tarr Zoltán, a Tisza EP-képviselője.
Nagykanizsán azonban már jónéhány tiszás szakértő arccal vállalta a nyilvánosságot. Elkezdődött az olvadás, az erjedés, és ha a példájuk széles körben ragadóssá válik, akkor az hegyomláshoz vezethet. Százakat, ezreket valószínűleg nem bocsát el állásából a rezsim, ha a Tisza szakemberei egyszerre nagy számban lépnek a fényre.
A harmadik szinten a 2026 áprilisi választásokra való helyi szervezeti felkészülést mutatták be, a kormányzóképesség demonstrálása jegyében. Teljesen új a 106 országgyűlési képviselőjelöltek kiválasztásának, a jelöltállítási folyamatnak a részletes kialakítása, több körben, helyi közösségi szavazásokkal. Megvan az időpont is: a tervek szerint idén novemberre lesz meg a 106 tiszás képviselőjelölt.
A kiválasztásukat jórészt a Tisza Szigetek helyi közösségi hálózata végzi. Ez most kb. 1000 helyi csoportot fog össze, több tízezer aktivistával.
Sem a kormányprogram-elemek, sem a szakpolitikusok nem jelentek meg ilyen konkrétan és részletesen a Tisza Párt korábbi nyilvános szereplésein, sem a képviselőjelöltek pontos kiválasztási folyamatáról nem lehetett tudni. Mindez a párt politikai érését és szervezeti felkészültségének növekedését jelzi.
Sükösd Miklós politikatudós, szociológus, a Koppenhágai Egyetem docense.
–
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.
