„Elromlott a klíma, 31 fok volt a János Kórház műtőjében”, „32 fokban főnek a beteg gyerekek a Szent László Kórház sterilszobáiban”, „egyetlen műtőt sem tudnak használni az Uzsoki Utcai Kórházban, 41 fokot mértek”. Tavaly nyáron egymást érték a hírek arról, hogy a hőhullámok idején több kórházban is elviselhetetlen a hőség, mert nincs légkondicionáló berendezés, vagy nem működik megfelelően. Magyar Péter, a Tisza elnöke saját mérésekkel is szemléltette az áldatlan állapotokat: sorra jelentkezett be olykor 34-35 fokos folyosókról, kórtermekből.
A helyzet súlyosságát a kormányzat reakciója is igazolta. Érezték, hogy ezúttal a kommunikáció kevés lesz, és tavaly a 81 kórház üzemeltetési feladatait ellátó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) bejelentette: átfogó programot indít a hűtési rendszerek javítására mintegy húsz intézményben.
Azóta eltelt egy év, a HVG pedig közérdekű adatigényléssel igyekezett megtudni, hogy mekkora előrelépés történt 2024 óta, hány kórházban, intenzív osztályon, műtőben oldották meg a klímagondokat, és hol van még tennivaló.
A Belügyminisztérium alá tartozó KEF nem közölt részletes adatokat, nem árulta el például azt, hogy tavaly a műtők, kórtermek hány százaléka volt klimatizált, és idén milyen ez az arány. Csak felsorolták azokat az egészségügyi intézményeket, ahol a KEF „megvalósított hűtésrekonstrukciós projekteket”. Az sem derül ki a válaszukból, hogy ezek teljes klimatizálást jelentettek, vagy csak részlegeset.
Arra, hogy a részletes adatokat miért titkolja az apparátus, magyarázat lehet, hogy a tavaly indított program 2025-re vesztett lendületéből: a KEF közlése szerint idénre megfeleződött az erre a célra szánt összeg.
