Innentől az 
kiadvány előfizetéshez kötött tartalmát olvassa.
Magyarországon a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) július végén publikált felmérésének eredményei szerint a megkérdezettek közel fele (47 százalék) soha nem használ mesterséges intelligenciát (MI) sem a munkához, sem a tanuláshoz, további 17 százalék pedig csak nagyon ritkán él ennek lehetőségével. Ugyanakkor a válaszadók 8 százaléka gyakran, 9 százaléka pedig nagyon gyakran dolgozik MI-vel.
A munkavégzés során az aktív munkavállalók 56 százaléka használ valamilyen MI-alkalmazást, 17 százalék gyakran vagy nagyon gyakran. Hatalmas különbségeket mutatnak ugyanakkor az adatok foglalkoztatási bontásban: leginkább az önálló szellemi munkát végzők alkalmazzák a technológiát. Elterjedtségében jócskán lemaradva követik ezt a kört a vezetők és a versenyszférában foglalkoztatott irodai dolgozók. Kevésbé jellemző az MI használata a vállalkozóknál, hozzájuk képest is erősen csökken a közszféra irodai dolgozóinál.
A területi megoszlást illetően a fővárosban magasabb az MI-t használók aránya, részben a szolgáltatószektor súlya miatt. Nem mutatkozott viszont jelentős különbség a férfiak és a nők között az MI-használat gyakoriságában, ami kedvező tendenciát jelez.
A válaszadók 70 százaléka számít arra, hogy munkáját valamilyen mértékben érintheti a mesterséges intelligencia a következő öt évben, azonban mindössze 5 százalék tartja ezt komoly fenyegetésnek. Érdekesség, hogy éppen a technológiát aktívan használó fiatalok körében a legnagyobb az aggodalom a munkahelyek biztonsága kapcsán – különösen a diákok érzik bizonytalannak a jövőjüket. Az MI-t leginkább a versenyszférában irodai munkát végzők tartják veszélyesnek, míg az önálló értelmiségi tevékenységet folytatók kevésbé érzik fenyegetve magukat.
Beszédes adatok az Egyesült Államokból
Arról, hogy mennyire reálisak a munkahelyek elvesztésével összefüggő aggodalmak, továbbra is eltérőek a vélemények. A témához kapcsolódóan nemrég beszédes adatra hívta fel a figyelmet egy amerikai befektetési bankóriásnak, a Goldman Sachsnak a mesterséges intelligenciához kapcsolódó munkahelyelvesztés kockázatairól szóló jelentése. Kutatásuk szerint, miközben az elmúlt húsz évben az Egyesült Államokban a technológiai szektorban a foglalkoztatottak aránya folyamatosan nőtt az összfoglalkoztatáson belül, az utóbbi három évben már a munkaerő-felvétel visszaesése volt tapasztalható, az év eleje óta pedig a szektorban foglalkoztatott 20 és 30 év közötti dolgozók körében a munkanélküliségi ráta 3 százalékponttal ugrott meg.
A mért adatokhoz kapcsolódóan Joseph Briggs, a Goldman kutatási részlegének vezető közgazdásza a CNBC-nek arról beszélt, hogy a teljes munkaerőpiacot még nem befolyásolja érdemben az MI terjedése, a vállalatok többsége ugyanis még nem használja a technológiát. Az olyan ágazatokban azonban, ahol az MI térnyerése jelentős, a munkaerőpiacra gyakorolt hatása jóval erőteljesebb a vártnál.
A technológia szektorban a nagyvállalatok – például az Alphabet és a Microsoft – saját bevallásuk szerint már a kódok nagyjából 30 százalékát MI-vel állítják elő. A Salesforcenál pedig a munka akár 50 százalékát MI végzi el. Mivel a fiatal szakemberek munkáját a legkönnyebb automatizálni, itt mutatkozik meg elsőként az MI térnyerésének hatása.
Globális kutatás – megnyugtató eredmények
A Goldman megállapításával szemben a PwC Global AI Jobs Barometer 2025 jelentése szerint az MI már most is kézzelfogható előnyöket nyújt a dolgozók és a vállalatok számára: növeli a termelékenységet, javítja a kereseti lehetőségeket, és a várakozásokkal szemben nem csökkenti, hanem növeli a munkahelyek számát.
A kutatásban hat kontinens több mint egymilliárd álláshirdetését és több ezer vállalati pénzügyi adatot elemeztek. A jelentés adatai cáfolják azt az elterjedt félelmet, hogy az MI csökkentené a munkahelyek számát, vagy visszafogná a béreket.
A 2019 és 2024 közötti időszakban a kevésbé MI-érzékeny munkakörökben 65 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, de az MI-nek jobban kitett pozíciókban is 38 százalékos növekedést mértek. Az MI-nek jobban kitett iparágakban pedig a bérek kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a kevésbé érintett szektorokban – mind az automatizálható, mind a kiegészíthető munkakörök esetében.
Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.
