Meg lehet-e állapítani 4–5 ezer évvel ezelőtti emberek genetikai elemzésével, hogy milyen nyelven beszéltek? Természetesen nem – ad kevéssé meglepő választ Gyuris Balázs archeogenetikus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének munkatársa, akitől azt kértük, hogy igazítson el egy amerikai vezetésű, népes nemzetközi kutatócsoport nemrégi tanulmányának ügyében. Külföldön és idehaza leginkább a Harvard Egyetem népszerűsítő közleménye – pontosabban a The Harvard Gazette cikke – keltett feltűnést, már a címével: Ősi DNS oldja meg a magyar és finn nyelvcsalád eredetének rejtélyét. A cikk szerint az újdonság az, hogy e nyelvek őse több mint négyezer évvel ezelőtt bukkant fel Szibériában – azaz keletebbre, mint eddig gondolták.
David Reich, a genetika professzora és kollégái arra alapozták tanulmányukat a Nature tudományos hetilapban, hogy korábbi leletek kiegészítéseként feldolgozták 180 szibériai ember maradványainak genetikai információit. Ennek alapján helyezik el az uráli nyelvek mai beszélőinek őseit a 4500 évvel ezelőtti Szibériának arra a részére, amelyet ma Jakutföldnek hívunk.
Uráli nyelvek? Talán idehaza sem tudja mindenki felidézni, mit tanult erről az iskolában.
