Három esztendő alatt közel 11 százalékponttal lehet kisebb a gazdasági növekedés, mint amiben a kormány reménykedett. A 2023-as költségvetést a GDP 4,3 százalékos bővülését feltételezve fogadta el az Országgyűlés, a végeredmény 0,8 százalékos mínusz lett. Egy esztendővel később, 2024-re 4 százalékos növekedésben reménykedett a kormány, ám csupán 0,5 százalék jött össze.
A tapasztalatokból okulva 2025-re már csak 3,4 százalékos növekedésre alapozták a költségvetést – ennél szerényebb célt a miniszterelnöki instrukciók alapján aligha foglalhatott volna törvénybe –, de az év első felének stagnálása alapján ennek az elérése is esélytelen. Ezt elismerve Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előbb 2,5, majd 1 százalékra mérsékelte az idei növekedési előirányzatot.
A tervezettnél jóval kisebb növekedés miatt csökkenő bevételeket a kormány részben hitelekkel – például devizakötvények kibocsátásával –, azaz újabb eladósodás árán pótolta ki, részben feladta azt a szándékát, hogy a GDP-arányos deficitet – az uniós szabályoknak megfelelő és pénzügyi biztonságot jelentő – 3 százalékra vigye le.
A meg nem termelt jövedelem azonban felettébb hiányzik a kormány által amúgy is sanyargatott területekről: például az önkormányzatok gazdálkodásából, az egészségügyi és a nyugdíjkasszából, a közoktatásból, a beruházásokból, a vasúti közlekedésből, a szociális juttatások köréből.
