A 2026. tavaszi kormányváltást követően még kérdéses volt, hogy az új politikai ciklus hozta megelőlegezett piaci bizalom csupán egy átmeneti, nyári románc marad-e. Fél év elteltével azonban kijelenthető: a piac és a magyar eszközök között tartós bizalmi kapcsolat alakult ki, a neheze azonban még hátravan – véli Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A mezőgazdaság a durva aszály miatt sokkal gyengébben muzsikálhatott, mint várták. Az éves előrejelzéseiket fenntartják az elemzők, de van, aki inkább lerontotta a jövő évi várakozásait is.
A főbb számokat nézve nem megvalósíthatatlan a konvergenciapálya, de kell hozzá szerencse. A foglalkoztatásban azonban a korlátokhoz képest optimista középtávú gazdasági tervében a kormányzat. Ha ez a becslés beválik, EU-s top 3-ba kerülnénk foglalkoztatottságban – figyelmeztet Virovácz Péter elemző.
A várakozások felső határához közel alakult az augusztusi átlagbér az ING elemzője szerint. Csakhogy a rendszeres keresetek növekedési üteme jóval alatta maradt az egyszeri kifizetéseket – például túlórák – is magában foglaló átlagbér-növekedéstől.
Volt kicsi és nagy meglepetés is a friss inflációs adatokban.
Javuló bizalmi index, plusz emelkedő jövedelmek plusz dezinfláció, egyenlő: nagyobb forgalom a pénztáraknál. Talán az sem véletlen, hogy szinte csak a használt cuccokból fogyott kevesebb.
Jelentősen csökkent az inaktívak száma, a foglalkoztatottsági ráta rekordon volt júliusban.
Úgy sikerül valamennyit lefaragni a kiadásokból, hogy az átlagember életszínvonala nem fog esni a szakértők szerint. Elemzőket kérdeztünk a költségvetés átírásáról, akik szerint az idei hiány nagyon magas lesz, de most még toleráns a piac, sokkal inkább azt várják, hogy a 2027-es büdzsét hogyan tervezik majd.
Ugyanakkor szerintük az egész éves teljesítmény még javulhat.
Ma már 170 ezer fővel kevesebb a munkaképes korú népesség, mint 2022 közepén.
Növekedési pályán indulhatott el a magyar gazdaság, de nem lesz olyan nagy a lendülete, mint a 2020 előtti években volt. Egy kisebb inflációs sokk veszélye reális, a költségvetés nem menthetetlen, a vendégmunkások nélkül pedig nem lehet hosszú távú növekedés – mutatta be Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A szokásos tavaszi drágulás jelent meg az élelmiszerek és a ruházati termékek áremelkedésében. Az energia a januári rezsistop miatt, a külföldi utak az erősödő forint miatt lettek olcsóbbak. A közel-keleti konfliktus hatása még alig érezhető itthon, de az bizonytalan, hogy meddig.
Az iráni háború hatásai még nem jelentek meg a hazai fogyasztói árakban, és van rá esély, hogy idén már nem is nagyon fognak, inkább jövőre. Az áremelések hiánya ugyanakkor gyenge keresletre utal, ami nem sok jót ígér a gazdasági növekedést illetően.
A foglalkoztatottak száma pedig négy és fél éves mélypont közelében volt februárban. A várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakul a munkanélküliségi ráta.
A gazdasági elemzők előzetes várakozásainak megfelelően alakult a boltok októberi forgalma, de volt, aki jelezte, nem látni, hogy a kormányzati intézkedések jelentős lökést adtak volna. A kereskedők egyáltalán nem elégedettek: a bizalomhiányra és az árrésstopra panaszkodnak.
A befektetők még nem a választási esélyek alapján hozzák meg a döntéseiket, az uniós pénzek hazahozása kapcsán pedig kiindulhat a lengyel példából a piac, de vannak fontos különbségek. A következő kormánynak pártállástól függetlenül csökkentenie kell a költségvetési hiányt, de az eddig bejelentett intézkedések "kimozoghatóak". A minimálbér-emelés strukturális átalakulást hozhat a munkaerőpiacon, ami akár egy fenntartható gazdasági növekedést is elindíthat, de egyéni szinten lesznek fájdalmas döntések. Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető elemzőjével beszélgettünk.
A kormánynak politikailag sem érdeke, hogy a hitelminősítők bóvli kategóriába sorolják a magyar gazdaságot, ezért nem osztogathatnak ész nélkül a választás előtt Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint. A gazdaság jövőre már tényleg beindulhat, de ez nem 3-6, csak 2-3 százalékos növekedést jelent. Az infláció pedig 2028 környékén maradhat tartósan 3 százalék körül.
Az első fél év stagnálása után lassan kimozdulhat a mélypontról a gazdaság – vélik az elemzők. A választásokat megelőző költekezés azonban visszaüt, mivel megdobja az inflációt, valamint növeli az államadósságot és annak finanszírozási terheit.
Lefelé módosította éves növekedési előrejelzését az ING és az Erste is a friss GDP-adat nyomán. Utóbbi borúlátóbb.
Az ipari adat lesújtó, és nem várható pozitív fordulat, a kiskereskedelem lendülete viszont kitarthat az év végéig – elemzői reakciók a KSH adatközléseire.
