A várakozások felső határához közel alakult az augusztusi átlagbér az ING elemzője szerint. Csakhogy a rendszeres keresetek növekedési üteme jóval alatta maradt az egyszeri kifizetéseket – például túlórák – is magában foglaló átlagbér-növekedéstől.
Volt kicsi és nagy meglepetés is a friss inflációs adatokban.
Javuló bizalmi index, plusz emelkedő jövedelmek plusz dezinfláció, egyenlő: nagyobb forgalom a pénztáraknál. Talán az sem véletlen, hogy szinte csak a használt cuccokból fogyott kevesebb.
Jelentősen csökkent az inaktívak száma, a foglalkoztatottsági ráta rekordon volt júliusban.
Úgy sikerül valamennyit lefaragni a kiadásokból, hogy az átlagember életszínvonala nem fog esni a szakértők szerint. Elemzőket kérdeztünk a költségvetés átírásáról, akik szerint az idei hiány nagyon magas lesz, de most még toleráns a piac, sokkal inkább azt várják, hogy a 2027-es büdzsét hogyan tervezik majd.
Ugyanakkor szerintük az egész éves teljesítmény még javulhat.
Ma már 170 ezer fővel kevesebb a munkaképes korú népesség, mint 2022 közepén.
Növekedési pályán indulhatott el a magyar gazdaság, de nem lesz olyan nagy a lendülete, mint a 2020 előtti években volt. Egy kisebb inflációs sokk veszélye reális, a költségvetés nem menthetetlen, a vendégmunkások nélkül pedig nem lehet hosszú távú növekedés – mutatta be Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A szokásos tavaszi drágulás jelent meg az élelmiszerek és a ruházati termékek áremelkedésében. Az energia a januári rezsistop miatt, a külföldi utak az erősödő forint miatt lettek olcsóbbak. A közel-keleti konfliktus hatása még alig érezhető itthon, de az bizonytalan, hogy meddig.
Az iráni háború hatásai még nem jelentek meg a hazai fogyasztói árakban, és van rá esély, hogy idén már nem is nagyon fognak, inkább jövőre. Az áremelések hiánya ugyanakkor gyenge keresletre utal, ami nem sok jót ígér a gazdasági növekedést illetően.
A foglalkoztatottak száma pedig négy és fél éves mélypont közelében volt februárban. A várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakul a munkanélküliségi ráta.
A gazdasági elemzők előzetes várakozásainak megfelelően alakult a boltok októberi forgalma, de volt, aki jelezte, nem látni, hogy a kormányzati intézkedések jelentős lökést adtak volna. A kereskedők egyáltalán nem elégedettek: a bizalomhiányra és az árrésstopra panaszkodnak.
A befektetők még nem a választási esélyek alapján hozzák meg a döntéseiket, az uniós pénzek hazahozása kapcsán pedig kiindulhat a lengyel példából a piac, de vannak fontos különbségek. A következő kormánynak pártállástól függetlenül csökkentenie kell a költségvetési hiányt, de az eddig bejelentett intézkedések "kimozoghatóak". A minimálbér-emelés strukturális átalakulást hozhat a munkaerőpiacon, ami akár egy fenntartható gazdasági növekedést is elindíthat, de egyéni szinten lesznek fájdalmas döntések. Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető elemzőjével beszélgettünk.
A kormánynak politikailag sem érdeke, hogy a hitelminősítők bóvli kategóriába sorolják a magyar gazdaságot, ezért nem osztogathatnak ész nélkül a választás előtt Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint. A gazdaság jövőre már tényleg beindulhat, de ez nem 3-6, csak 2-3 százalékos növekedést jelent. Az infláció pedig 2028 környékén maradhat tartósan 3 százalék körül.
Az első fél év stagnálása után lassan kimozdulhat a mélypontról a gazdaság – vélik az elemzők. A választásokat megelőző költekezés azonban visszaüt, mivel megdobja az inflációt, valamint növeli az államadósságot és annak finanszírozási terheit.
Lefelé módosította éves növekedési előrejelzését az ING és az Erste is a friss GDP-adat nyomán. Utóbbi borúlátóbb.
Az ipari adat lesújtó, és nem várható pozitív fordulat, a kiskereskedelem lendülete viszont kitarthat az év végéig – elemzői reakciók a KSH adatközléseire.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben. Nyugdíjreformra volna szükség, többek közt a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetésével.
Németországban már megindult a javulás, de az lehet, hogy csak 2026-ra gyűrűzik át a magyar gazdaságba.
Bár a friss statisztikák jobbak a vártnál, több tekintetben is mélyponton van munkaerőpiac a stagnáló gazdaság miatt. Ez pedig a bérekre is kedvezőtlen hatással lehet.
