Spiegel
Donald Trump amerikai elnöknek nem azzal van baja, hogy Magyarország és főként Törökország NATO-tagként jelentős mennyiségű orosz olajat vesz, a kutya alighanem másutt van elásva – állapítja meg Alexander Preker, az európai gazdasági ügyek szakértője.
A Nyugat idáig csupán mérsékelt sikereket ért el az import megnehezítésével, mert a szállítások célpontja immár leginkább India és Kína, onnan pedig a feldolgozott termékek gyakran visszakerülnek Európába. Ugyanakkor Magyarország és Szlovákia a Barátság-vezetéken át még mindig rengeteg olajat kap.
A washingtoni követelés első ránézésre kínos helyzetbe hozza mindkét kormányt. Csakhogy orosz szempontból egyik sem jelentős vevő. A kivitel 4%-a jut rájuk – mondja Benjamin Hilgenstock, a Kijevi Közgazdasági Egyetem tanára. Viszont ha Ankara kilépne a körből, az már érzékenyen érintené az oroszokat. Ez esetben az export 11%-áról van szó.
Elemzők ugyanakkor kétlik, hogy az USA valóban szövetséget akar összehozni Moszkva ellen. Mert akkor nem csupán a magyar és a szlovák olajvásárlásokat tenné szóvá, hanem a gáz átvételét is. Hiszen földgázból több jön, mint olajból.
A német zöld EP-törvényhozó, Sergey Lagodinsky szerint az elnök megtesz mindent, hogy meghiúsítsa a hatékony szankciókat. Úgy látja, hogy egy politikai szappanopera szemtanúi vagyunk, felosztják egymás közt a szerepeket az autokraták az Atlanti-óceán két partján. Egyáltalán nem próbálják harapófogóba venni a Kremlt, ezért az EU-nak saját kezébe kellene vennie a szankciókat.