Nehéz dolga van annak, aki a közoktatásban felszedett történelmi ismereteivel próbálja megérteni az Árpád-ház öröklési viszonyait. Különösen igaz ez a dinasztia uralkodásának első időszakára. Megtanuljuk, hogy az István-Koppány játszma tétje az volt, hogy a szeniorátus (a legidősebb családtag örököl) vagy a primogenitúra (a fiú követi az apját a trónon) elve alapján történjen a trónöröklés. A harcban István győz, így az utóbbi alapján zajlik az élet innentől kezdve a Kárpát-medencében. Csakhogy ez sajnos nem igaz.
Hősök vagy gonosztevők?
A magyar történelem ellentmondásos megítélésű alakjainak történetével foglalkozunk sorozatunkban, amelynek minden megjelent cikke itt található.
István megkoronázásától számítva 116 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy ifjú herceg az apját követhesse a trónon. Addig testvérek, unokaöccsök, nagybácsik különféle jogcímeken, változó intenzitással és eredményességgel birkóztak a hatalomért. Az első olyan magyar király, aki közvetlenül az apja után kezdhette meg az uralkodását, II. István volt, Könyves Kálmán fia. Kálmánnak életében súlyos gondot okozott az utódlás kérdése, mivel két fia közül az egyik, László herceg még gyermekként meghalt és István sem érte még el a felnőttkort apja halálakor.
Kálmán maga is zavaros körülmények között került trónra, máig nem lehet eldönteni, hogy Szent László király neki, vagy öccsének, Álmos hercegnek szánta-e Szent István trónját. Ami biztos, hogy Álmos egész életében nem volt képes megemészteni, hogy a korona bátyjának jutott és mindent elkövetett annak érdekében, hogy elragadja tőle. Lázadásokat robbantott ki, összeesküvéseket szőtt, míg egy ponton Kálmán rá nem unt a dologra és örökké békétlen öccsét a gyermekkorú fiával, Béla herceggel egyetemben megvakíttatta.
Könyves Kálmán parancsára megvakítják fivérét, Álmos herceget és annak fiát, a gyermek Béla herceget
Képes Krónika, Wikipedia
Ez a korszakban nem csupán egy borzasztóan kegyetlen büntetésnek minősült, de egy praktikus megoldás is volt arra az esetre, ha az uralkodó nem akarta a testvérgyilkosság terhét a vállára venni. A vak embert ugyanis ekkoriban alkalmatlannak tartották az uralkodásra, így lényegében Álmost és fiát a legitim trónigényüktől fosztotta meg Kálmán király.
Persze mindez egy fabatkát sem ér, ha a királynak nincs törvényes örököse, Kálmán pedig attól rettegett, hogy ha István fia nem éri meg a felnőttkort (ami azért a középkorban elég gyakori volt), akkor végül mégis Álmosé lehet a trón. Ez magyarázza a király második házasságát. Első felesége, I. Roger szicíliai őrgróf lánya (a neve máig vitatott) valamikor 1102 és 1110 között meghalt, ám a király eleinte nem sietett újraházasodni. A jelek arra utalnak, hogy a kis László herceg halála miatt vált számára fontossá ismét a házasság kérdése, hiszen fia halálának évében, 1112-ben kötötte meg második házasságát, a későbbi kijevi nagyfejedelem, II. Vlagyimir (Monomah) Eufémia nevű lányával.
