Az Európai Bíróság szeptember 11-én megsemmisítette az Európai Bizottság (EB) által 2017 márciusában kiadott, de Ausztria által megtámadott határozatot, mely jóváhagyta a Paks II.-szerződés körülményeit, és zöld utat adott a beruházás megkezdésére a magyar kormánynak.
A luxembourgi bíróság – az elsőfokú ítélettel szemben – úgy döntött, hogy az EB 2015-től lefolytatott eljárásai nem voltak kellően alaposak, leginkább abban a kérdésben, hogy „a két új atomreaktor megépítésére irányuló szerződés közvetlen odaítélése összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályozással”.
A döntés és az azzal előálló helyzet magyarázatára a politikusok gyorsan bejelentkeztek. A kormányban témafelelős Szijjártó Péter külügyér azzal, hogy az ítélet „semmilyen mértékben nem korlátozza vagy lassítja a Paks II.-beruházást”, Bóka János unióügyi miniszter szerint pedig a bíróság nem mondta ki, hogy a beruházás ne felelne meg a közbeszerzési szabályoknak.
Jávor Benedek korábbi európai parlamenti képviselő értékelése szerint viszont a bíróság ugyanarra jutott, amit „már 2015-ben, a paksi szerződés ügyében benyújtott uniós panaszomban képviseltem”, Tordai Bence ellenzéki képviselő pedig bejelentette, határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek, hogy mondják fel a Paks II. alapjául szolgáló, 2014-es Putyin–Orbán-paktumot.
Aszódi Attila, a projekt akkori kormánybiztosa is hamar közzétette a maga olvasatát, miszerint az ügyben majdnem minden rendben volt (van), hiszen a bíróság is csak egyetlen ponton talált fogást. Ezzel együtt elismerte, hogy 2025. szeptember 11. óta a Paks II.-projekt „nem rendelkezik EU-s versenyjogi, az állami támogatást jóváhagyó határozattal, s így az állami támogatás mindaddig jogszabályellenes cselekedet, amíg az EB újra ki nem ad egy pozitív versenyjogi határozatot”.
