Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az Európai Bíróság megsemmisítette a Magyarország által a Paks II. atomerőműnek nyújtott támogatást jóváhagyó bizottsági határozatot, közölte a bíróság csütörtökön.
Döntésüket azzal indokolják, hogy az Európai Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, összhangban van-e az uniós közbeszerzési szabályokkal az, hogy a két új reaktor megépítésére irányuló szerződést Magyarország közvetlenül ítélte oda a Nizhny Novgorod Engineering nevű orosz cégnek.
A Bizottság 2017. március 6-i határozatában hagyta jóvá a beruházási támogatást, melyet Ausztria az Európai Unió Törvényszéke előtt megtámadott. Az Európai Törvényszék a keresetet a 2022. november 30-i ítéletében elutasította, mire Ausztria fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz a Törvényszék ítélete ellen. A Bíróság most a Bizottság jóváhagyó határozata megsemmisítése mellett hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéletét is.
A Bíróság hangsúlyozza: az, ha valamely infrastruktúra megépítésére vonatkozó szerződés odaítélése céljából nyílt közbeszerzési eljárást folytatnak le, hatással lehet többek között az ezen építéshez szükséges beruházás költségeire és ezen infrastruktúra tulajdonságaira. Következésképpen az ilyen eljárás befolyásolhatja az ily módon valamely vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak esetlegesen biztosított előny terjedelmét.
Az Európai Bíróság ítéletére reagálva a csütörtöki Kormányinfón vendégeskedő Bóka János azt mondta, a paksi bővítés folytatásának attól még semmilyen jogi akadálya nincs. Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere szerint a Bíróság nem állapított meg uniós jogsértést Magyarországgal szemben.
Tordai Bence ellenzéki képviselő viszont Facebook-posztjában azt írta, „óriási győzelem” az ítélet Paks II. ügyében.
„Ez azt jelenti, hogy az oroszokkal folytatott atomerőmű-beruházás ettől a pillanattól kezdve hivatalosan is megsérti az uniós jogot; minden további kapavágás illegális!”
-írja. Tordai szerint az Európai Bizottságnak újra kell nyitnia a paksi dossziét. Szerinte a mai helyzetben – amikor az Unió egyik fő célja, hogy megszabaduljon az orosz energiafüggőségtől – egyébként is elképzelhetetlen lenne, hogy Paks II.-nek újra engedélyt adjanak. Tordai úgy véli, most már biztos, hogy az oroszok nem építhetik fel itt az újabb atomerőművüket, és aki innentől kezdve akár csak egy forintot is kifizet a Paks 2-t építő orosz cégeknek, az nyilvánvalóan jogsértést követ el, és számolnia kell a büntetőjogi következményekkel.
A paksi bővítésről szóló megállapodást Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014 januárjában írta alá. A projekt óriási késésben van, az eredeti tervek szerint az első új blokkot 2025-ben már üzembe kellene helyezni, ehhez képest a mai napig csak egy gödör van a tervezett új reaktorok helyén, még a betonöntés sem történt meg, azt idén őszre ígérte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A beruházás augusztus végén kapott újabb óriási tőkeinjekciót, az állam akkor 82 milliárd forintot tett a paksi bővítésért felelős Paks II. Atomerőmű Zrt.-be. Ez a 22. tőkeemelés volt a társaságban, már 700 milliárd forint fölött tartanak.
