Amíg Trump csak szóban csap oda, Orbán nemzetközi hintapolitikája olajozottan megy tovább

Az orosz olajról való leválást követelő amerikai figyelmeztetés ide vagy oda, a magyar kormányfő akár a választásokig is lejtheti földrészeken átívelő nemzetközi pávatáncát.

„Katar stratégiai szövetségese Magyarországnak, és most durván megsértették szuverenitásukat” – írta Orbán Viktor, miután a múlt héten rövid látogatásra kiugrott Dohába. Kijelentésének sejtelmessége jól jellemzi az Orbán-féle külpolitikát, ugyanis épp csak az hiányzik belőle, hogy ki sértette meg a jóbarát szuverenitását. Akkor, amikor Orbán és külügyminisztere, Szijjártó Péter nap mint nap a legcsekélyebb ügyekben is ekézi az uniót, a katari támadás kapcsán nem hajlandó kiejteni Izrael nevét. Valóban nem jó, ha egy ország két „stratégiai” szövetségese egymásnak esik, de ha már magát a tettet Orbán elítéli, akkor a másik fél megnevezése is hozzátartozna a teljességhez.

A kettős mérce azonban napi gyakorlat az orbáni külpolitikában. Amíg mindenféle autokratikus hatalmakkal barátkozik, s nekik mindent elnéz, addig az EU országainak esetében nagy vehemenciával szól be mindenkinek, aki csak kicsit is más véleményen van.

Ez a helyzet a balkáni régió esetében is, a nemzetközi közösség által elismert és támogatott bosznia-hercegovinai kormányt gyakorlatilag semmibe veszi a magyar külpolitika, miközben Milorad Dodikot, a boszniai szerb közösség vezetőjét továbbra is az entitás elnökének tekintik. Holott őt egy bírósági ítélet után hivatalosan is megfosztották elnöki címétől, ő pedig lemondott elnöki jogköreiről, így jelenleg az alelnöke vezeti a tartományt. Orbán azonban nem tartja legitimnek egy másik ország bíróságának az ítéletét, s továbbra is szoros szövetségesének tekinti a balkáni régió destabilizálásán ügyködő Dodikot.

Irány Moszkva

Hozzászólások