Világszerte a kínaiak diktálják a tempót a megújulóenergia-termelés bővítésében: 2024-ben az ázsiai ország erőművei több mint felét adták a nap- és a szélenergia-termelés globális növekedésének. Igaz, Kína energiafelhasználásának a 62 százaléka még mindig fosszilis eredetű, de az igyekezetük – szemben Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor kormányfő meglehetősen maradi szénhidrogénpárti felfogásával – arra is kiterjed, hogy a külföldi befektetéseik energiaigényét is megújulókból fedezzék.
A VSquare oknyomozó csoport üzleti forrásokra hivatkozva már másfél évvel ezelőtt arról írt, hogy a Magyarországon gyárakat építő kínaiak a lehető legnagyobb mértékig maguknak akarják megtermelni, illetve megtermeltetni a működésükhöz szükséges energiát. Ennek a beruházási értékét legalább 2,5 milliárd dollárra, vagyis 900 milliárd forintra tették, és már akkor azt pedzegették, hogy ezzel a törekvéssel a kormányhoz közel álló magyar vállalatok is jól járhatnak.
Lassan kezd tehát értelmet kapni az, hogy az Orbán-kormány a civil és szakmai ellenállás dacára is makacsul erőlteti a kínai befektetők magyarországi megtelepedését: ezeknek köszönhetően számos olyan konc esik le, amelyre az állam által feltőkésített, piac után áhítozó vállalatok lecsaphatnak.
