Alig tíz évvel ezelőtt egymás után jelentek meg a hírek arról, hogy új, függőleges gazdálkodást folytató vállalatok jöttek létre, amelyek az Egyesült Államokban és Európában elhagyott üzemépületekben hozták létre vertikális farmjaikat. Az új technológia azt ígérte, hogy életre kelti a nagyvárosok rozsdaövezeteit, és úgy is tűnt, hogy ehhez minden adott, így a megvalósításukra vállalkozó startupokon a sor, hogy beinduljon a mezőgazdaság új formája.
A megoldás központjában a visszaforgatott vízfelhasználás és szén-dioxid-kibocsátás, minimális növényvédőszer- és tápanyaghasználat áll, a városok közepén folyó termesztésnek köszönhetően pedig radikálisan visszaesik a szállítási költség. A Szegedi Tudományegyetem vertikális növénynevelő rendszer kialakításáról szóló tanulmányának szerzői írták, hogy
az ilyen gazdálkodás nagy hozamú, helytakarékos alternatívát kínál, a kutatások szerint a beltéri vertikális létesítményekben hektáronként több százszor nagyobb termést lehet elérni a hagyományos gazdálkodáshoz képest.
Ezenkívül akár 90 százalékkal is csökkenhet a földhasználat a megszokott módszerekhez képest, így életképes megoldás a városi és erőforrás-korlátozott területeken.
https://hvg.hu/tudomany/20240319_dubaj-gigafarm-vertikalis-farm-novenytermesztes-mezogazdasag-kornyezetvedelem
Végül azonban ez az innováció sem kerülhette el az újításokkal járó nehézségeket. A cégek nem tudták megszerezni a működésükhöz szükséges tudást és tőkét, miközben gyorsan elég sokan szálltak be a versenybe ahhoz, hogy öldöklő harc alakuljon ki a nagyobb piaci részesedésért. A legnagyobb gondnak az előre nem látott kihívások bizonyultak.
