Az orosz államfő lelki szemei előtt az lebeg, hogy Ukrajna ütközőállamként szolgáljon országa és a régi Nyugat-Európa között. Ezzel párhuzamosan megváltoztatná a játékszabályokat, a nemzetközi rendet, aláásná a NATO-t és az EU-t. Arra kényszerítené a katonai szövetséget, hogy adja fel jelenlétét a kontinens keleti részén – foglalta össze a helyzetet a Die Zeitnak adott interjúban Claudia Major, a Német Marshall Alapítvány témavezetője, a berlini védelmi tárca tanácsadó testületének tagja.
Putyin szerinte minden eszközt bevet, amelyet alkalmasnak tart e célok elérésére: drónokat, propagandát, a tenger alatti kábelek átvágását, árnyékflottát, a demokráciaellenes pártok finanszírozását.
Nyugalom csak akkor lesz a kontinensen – folytatta Major –, ha Moszkva feladja e törekvéseit, és beszünteti a katonai fenyegetéseket. Kizárólag a katonai fellépés rettentheti el a Kremlt, de az sem most, mert jelenleg szürke zónában mozgunk. Az orosz elnök folyamatosan üzen a provokációkkal, figyeli, hogyan reagál a másik fél a hibrid hadviselésre.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
