Ukrajna elvérzik, Trump profitál

Egyre inkább egyértelművé válik, hogy Donald Trump amerikai elnököt a békevágy mellett az anyagi haszonszerzés óhaja vezérli, amikor rá akar erőltetni Ukrajnára és Oroszországra egy-egy rendezési tervet. A Fehér Ház szerint Európa dolga, hogy fizessen.

Színtiszta üzleti nyereséget árazott be az Egyesült Államok számára az az ukrajnai rendezési terv, amelyet Donald Trump amerikai elnök a nevére vett, de mint később kiderült, a szövegét oroszok írták. „Százmilliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont az USA által vezetett ukrajnai újjáépítési és beruházási programba fektetnek be. Az USA megkapja a vállalkozás nyereségének 50 százalékát” – szól a rendezési terv 14. pontja. Ezzel szemben „Európa további százmilliárd dollárral növeli az Ukrajna újjáépítésére rendelkezésre álló beruházási összeget”. A terv ugyanakkor gondoskodna arról, hogy az oroszok is nyerhessenek a bizniszen: „A befagyasztott orosz alapok fennmaradó részét egy önálló amerikai–orosz befektetési eszközbe fektetik be, amely meghatározott területeken közös projekteket valósít majd meg.” Ha mindez nem lenne elég árulkodó, ugyanezen 28 pontos dokumentum 10. pontjának első és legfontosabb bekezdése arról szól, hogy az USA kompenzációt kap az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákért cserébe.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasának számító Kirill Dmitrijev által megfogalmazott pontok arról tanúskodnak, hogy a Kremlben is megértették: Trumpot az egója mellett a pénztárcáján keresztül lehet elérni és befolyásolni. A 28 pont mögött az a szándék áll, hogy miután Ukrajna idén áprilisban aláírta az USA-val az ország természeti kincseinek kitermelésében és a háború utáni újjáépítésben való együttműködésről szóló, Kijevre oktrojált szerződést, felvillantsák Washington számára, hogy az ország befektetői a még nagyobb lehetőségeket kínáló oroszországi projektekben is részt vehetnek.

Azt viszont egyelőre megjósolni sem lehet, hogy a Kremlben komolyan gondolják-e az amerikaiak bevonását, vagy a politika célja csupán az, hogy elejét vegyék az Oroszország elleni újabb amerikai szankcióknak, amíg – Moszkva reményei szerint – az orosz hadsereg meg nem nyeri az Ukrajna ellen csaknem négy éve kezdett háborút.

Ismét fordult a kocka: immár nem Kijevnek, hanem Moszkvának kell megmutatnia, kész-e a békére

Felgyorsultak az orosz-ukrán háború lezárását célzó erőfeszítések, ám egyelőre nem tudni, közelebb került-e a béke. Az viszont biztosra vehető, hogy lekerült a napirendről az Ukrajna teljes kapitulációját jelentő orosz-amerikai rendezési terv, és még dolgoznak azon, ami a helyére léphet.

Az Ukrajnát gyakorlatilag teljes kapitulációra kényszerítő dokumentum ebben a formájában ugyan már lekerült a napirendről, ám

a trumpi kufárszellem az újabb rendezési tervekben, illetve az oroszok és amerikaiak közötti egyeztetésekben tovább él.

Az európaiak ellenterve – amely alapul szolgált az amerikai és ukrán politikusok által november végén Genfben kidolgozott dokumentumnak – ugyancsak kitüntetett helyzetbe hozza az USA-t: e szerint az USA együttműködik Ukrajnával az ország gázinfrastruktúrájának helyreállításában, fejlesztésében és működtetésében, valamint a települések és az egyéb infrastruktúra újjáépítésében, az ásvány- és egyéb természeti kincsek kitermelésében.

Oroszország esetében is hasonló a helyzet. „Az USA hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodást köt Oroszországgal az energia, a természeti erőforrások, az infrastruktúra, a mesterséges intelligencia, az adatközpontok, a ritkaföldfémek, az Északi-sarkvidéken megvalósítandó közös projektek, valamint egyéb, mindkét fél számára előnyös üzleti lehetőségek terén történő közös fejlődés érdekében” – áll a szövegben.

Az amerikaiak már az orosz spájzban

Miközben különböző felállásokban folynak az egyelőre sok reménnyel nem kecsegtető tárgyalások az USA, Oroszország, Ukrajna és az európaiak között, az amerikaiak már „az orosz spájzban” vannak. A Wall Street Journal értesülései szerint Dmitrijev és Trump különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint az elnök veje, Jared Kushner a 28 pontos terv megfogalmazása mellett arról is tárgyalt, miként lehetne az orosz gazdaságot visszaterelni a világgazdaságba úgy, hogy abból ne az európaiak, hanem az USA húzza a legnagyobb hasznot.

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Hozzászólások