A világ népessége az elmúlt ötven évben több mint megduplázódott, és az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re eléri a 9,7 milliárd főt. Ez a növekedés – a klímaváltozás hatásaival és a korlátozott természeti erőforrásokra nehezedő nyomással együtt – azt követeli meg a mezőgazdasági rendszerektől, hogy nagyobb termelékenységet, jobb minőséget és magasabb hatékonyságot érjenek el, miközben csökkentik környezeti lábnyomukat. Ennek megvalósításában az innováció központi szerepet játszik.
Az elmúlt évek jelentős előrelépést hoztak a mezőgazdasági technológiák terén, például olyan digitális platformokat és a mesterséges intelligenciát (AI) használó megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a valós idejű megfigyelést és az inputanyagok jóval pontosabb felhasználását. Továbbá a regeneratív gazdálkodási gyakorlatok hozzájárulnak a talaj egészségéhez és a biodiverzitás megőrzéséhez, míg a biológiai megoldások segítik a növényvédelmet és a stressztűrés javítását. E fejlesztések mellett a növénynemesítés is új szakaszba lép az új génszerkesztési eljárások (New Genomic Techniques – NGT-k) alkalmazásával.
Lépett az EU
Az EU szakminisztereit tömörítő Tanács december 4-án
ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel egy olyan szabálycsomagról, amely jogi keretet hoz létre az NGT-k számára. Az NGT kifejezés olyan technikákat foglal magában, amelyek a magokat olyan módon alakítják át, ahogyan az a természetben vagy a hagyományos tenyésztési technikák alkalmazásával is megtörténhet.
A rendelet célja az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességének javítása és az európai piaci szereplők számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása, miközben növeli az élelmezésbiztonságot és csökkenti a külső függőségeket. Az ideiglenes megállapodás egyszerűsített eljárást garantál az NGT-növények számára, amely egyenértékű a hagyományos növényekkel, és foglalkozik a szellemi tulajdonhoz és a vetőmagokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos aggályokkal.
Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.
Az NGT-k – köztük a CRISPR–Cas – példátlan pontosságot biztosítanak a növénynemesítésben. A génmódosított szervezetekkel ellentétben, amelyek idegen gének bevitelére épülnek, az NGT-k a növény saját DNS-én belül működnek.