A világ népessége az elmúlt ötven évben több mint megduplázódott, és az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re eléri a 9,7 milliárd főt. Ez a növekedés – a klímaváltozás hatásaival és a korlátozott természeti erőforrásokra nehezedő nyomással együtt – azt követeli meg a mezőgazdasági rendszerektől, hogy nagyobb termelékenységet, jobb minőséget és magasabb hatékonyságot érjenek el, miközben csökkentik környezeti lábnyomukat. Ennek megvalósításában az innováció központi szerepet játszik.
Az elmúlt évek jelentős előrelépést hoztak a mezőgazdasági technológiák terén, például olyan digitális platformokat és a mesterséges intelligenciát (AI) használó megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a valós idejű megfigyelést és az inputanyagok jóval pontosabb felhasználását. Továbbá a regeneratív gazdálkodási gyakorlatok hozzájárulnak a talaj egészségéhez és a biodiverzitás megőrzéséhez, míg a biológiai megoldások segítik a növényvédelmet és a stressztűrés javítását. E fejlesztések mellett a növénynemesítés is új szakaszba lép az új génszerkesztési eljárások (New Genomic Techniques – NGT-k) alkalmazásával.
A rendelet célja az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességének javítása és az európai piaci szereplők számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása, miközben növeli az élelmezésbiztonságot és csökkenti a külső függőségeket. Az ideiglenes megállapodás egyszerűsített eljárást garantál az NGT-növények számára, amely egyenértékű a hagyományos növényekkel, és foglalkozik a szellemi tulajdonhoz és a vetőmagokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos aggályokkal.
https://hvg.hu/gazdasag/20230717_gmo_ngt_genszerkesztett_novenyek_genmodositas_mezogazdasag_klimavaltozas_onki_europai_bizottsag
Az NGT-k – köztük a CRISPR–Cas – példátlan pontosságot biztosítanak a növénynemesítésben. A génmódosított szervezetekkel ellentétben, amelyek idegen gének bevitelére épülnek, az NGT-k a növény saját DNS-én belül működnek.