#fenntartható mezőgazdaság

zCast: Akiknek a méhecskéje a giliszta – miért ne bolygassuk a talajt?

Gyanús fehér foltok a barna szántókon, arasznyi mély porrétegbe vetett magok, vizes felszín alatt száraz talaj – csak néhány aggasztó jelenség azok közül, amik megmutatják, mennyire kizsigereltük a talajainkat. Állapotromlásuk már a termésmennyiségekre is kihat, de visszafordítható. A zCast hallgatóit Berend Ferenc agrármérnök, és Gribek Dániel agrárújságíró segítségével visszük a talajszelvények mélyére, ahol kiderül, mit tud a talajmegújító mezőgazdaság: miért jó, ha nem járja eke a szántót, ha növénymaradványok közé vetik a kukoricát, vagy mit kezd a giliszta a felszínen hagyott szalmaszállal? De hogy lesz a gazdáknak felszabadító élmény a no till?



Szárazság, hőség, új betegségek: hogyan lehet ellenálló növényeket nemesíteni, hogy ötven év múlva is legyen mit enni?

A kedvezőtlen időjárási körülményeknek csak az egyik a most is pusztító aszály, amely jócskán csökkentette az idei terméshozamot. Az ezeknek a hatásoknak jobban ellenálló fajták kifejlesztése azonban hosszú idő, a nemesítőknek jó 30 évre előre kell látni, mi lesz majd a kihívás akkor. Mészáros Klára nemesítővel nemcsak ebbe a jövőbe pillantunk be, hanem a nemesítés kulisszatitkaiba a génszerkesztés lehetőségeibe is.


zCast: Zöldre mosás az ebédlőasztalon – hogyan ismerjük fel, ha szó szerint meg akarnak etetni a fenntarthatósággal?

A greenwashingról biztos, hogy hallott, de belegondolt abba, hol találkozhat vele a leggyakrabban? A sarki kisboltok vagy szupermarketek polcain. Hogyan ismerhetjük fel, mit tehetünk fogyasztóként, és mit kellene tenniük a cégeknek, hogy hitelesen állíthassák, valóban a lehető leginkább fenntartható forrásból és módon kerül asztalunkra a mindennapi betevő? A zCast idei ötödik adásában rendet vágunk a zöld logók, plecsnik és a tojásdobozok boldog tyúkocskái között.


150 millió légy egy csapásra – indul az első hazai lárvagyár, amelyről Áder János is szuperlatívuszokban beszél

Euró tízmillókból épült fel Magyarország első lárvafarmja, ahol légylárvák milliárdjainak segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből. Ki fogja felvásárolni tonnaszám a lárvákat? Mitől fenntarthatóbb a rovarfehérje a hagyományosnál? Mit keres egy híresen rovarfób ország exállamfője a lárvagyár átadóján? Egyáltalán, hogyan hizlalják a takarmánylárvát? Ez a gyáravatás más volt, mint a többi.


A szántás felhagyására biztatja a gazdákat az állateledeles óriásgyár

Miközben mind több szó esik a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátásának visszafogásáról, egyre többen ébrednek rá, hogy baj van a rendszeresen szántott termőtalajjal is. Van, aki megoldást is kínál, amivel a talaj is megóvható és szén-dioxid is megköthető. A talajmegújító gyakorlatok azonban még csak lassan vernek gyökeret itthon, pedig a Nyugat-Dunántúlon már támogatói program is létezik a terjesztésére egy élelmiszeripari multinak köszönhetően. Míg az üzemi művelésű szójatáblában sekélyen senyvednek a szójagyökerek, a szántásmentes parcellán tenyésző árpa a gilisztacsatornákon a talaj mélyéből is szívhatja a tápanyagokat, és ennek megannyi házi kedvenc kutya és macska is örülhet világszerte.