Az, hogy a Revolut megszünteti a magyarországi kriptovaluta-szolgáltatásait, egy remek alkalom arra, hogy az eddigi ügyfelek kitapasztalják, hogyan kell a saját lábukra állni a tokenek tárolásában – mondta lapunknak Szabó Dávid, a Decent Investments és a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere. „A kriptónak az a célja, hogy ne függjünk az olyan külső szereplőktől, mint amilyen a Revolut is” – tette hozzá. Szerinte ez ugyanakkor nem egyszerű, a tokenek saját tárolása komoly felelősséggel jár és nem mindenkinek való.
Magyarországon ez a lehetőség egy kényszerű helyzet miatt jött létre: a parlamenten iparági egyeztetés nélkül egy pillanat alatt átnyomták a kriptoszolgáltatások szabályozását. Ennek értelmében az Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) kellett előállni a részletszabályokkal, ez jelent meg néhány hete. A feltételeket azonban a szolgáltatók aktuálisan teljesíthetetlennek ítélik, minden bizonnyal ezért döntött úgy a Revolut, hogy meg sem próbál megfelelni az előírásoknak, inkább teljesen megszünteti magyarországi kriptoszolgáltatásait.
A fintechcég december 18-ig adott időt a magyar felhasználóinak, hogy rendelkezzenek a náluk tárolt kriptovagyonukkal, aki ezt nem teszi meg, annak eszközeit az akkori árfolyamon automatikusan eladják. Ha ezt szeretnénk elkerülni, alapvetően két lehetőségünk van: dönthetünk úgy, hogy december 18. előtt mi magunk eladjuk kriptoérméinket és tokenjeinket, vagy külső pénztárcába helyezzük őket.
A tokenek a kriptoérmékhez hasonlóan kriptovaluták tulajdonjogát megtestesítő értékegységek, egy fontos különbséggel: míg az olyan kriptoérmék, mint a Bitcoin vagy az Ethereum saját blokklánccal működnek, addig a tokenek egy nagyobb hálózat blokkláncát használják. Ez a blokklánc az az adatbázis, amelyben az adott kriptovalutával folytatott tranzakciók anonimizált módon, párhuzamosan sok számítógépen rögzítésre kerülnek.
