A hét búcsúja: egy dollárcentes
Darabonként és 50 darabos, sértetlen rollniban is felkerültek az amerikai online aukciós oldalakra az idei egycentesek. Nem lesz ugyanis belőlük több, mert Donald Trump elnök az idén bejelentette az angol megfelelője után pennynek is nevezett legkisebb címletű aprópénz verésének leállítását. Egy darab egycentes előállítása 3,7 centbe kerül, s tavaly már 85 millió dollár volt a veszteség. Pénzérmét hivatalosan csak a washingtoni kongresszus vonhat ki törvénnyel a forgalomból, de ez nem történt meg, így maradt az a szabály, hogy az egycentesből a pénzverde annyit köteles előállítani, amennyit az őt felügyelő pénzügyminiszter kér. Ha ez a szám a tavalyi több mint 3 milliárd darab után ezentúl nulla lesz, akkor az egyenlő a penny kikoptatásával. Az egycentest már alig használják az amerikaiak, a forgalomban lévő 250 milliárd darab akár 60 százaléka is az otthonukban gyűlhet, s évente 68 millió dollárnyi pennyt dobnak vagy veszítenek el.
Az eBayen is a névérték többszörösét kérik, de azok az érmék, még ha érintetlenek is, nem érnek annyit, mint az igazán ritkák. A csúcson az az öt egycentes áll, amit az amerikai pénzverde (US Mint) philadelphiai egységében készítettek november közepén, és egyenként több millió dollárért kelhetnek el majd egy árverésen. A múlt héten viszont már lehetett licitálni különleges sorozatra. A numizmatikára szakosodott kaliforniai Stack’s Bower Galleries aukciós ház gondosan lezárva hármasával kínálta az egyedi érméket: egy-egy készült a US Mint philadelphiai és denveri üzemében (P és D betűvel jelezve) hagyományosan, rézzel borított cinkből. Egy pedig 24 karátos, tiszta aranyból, Philadelphiában.
Mindegyiken ott van a görög Omega jel, ami azt bizonyítja, hogy az utolsó sorozatokhoz tartoznak. A trióból 232 csomagot kínáltak eladásra, és az összes bevétel 16,76 millió dollár volt. Vagyis az átlag több mint 72 ezer dollár. A legtöbbet, 800 ezer dollárt a 232-edik tételért fizették, mert a mellékelt tanúsítvány szerint ez a hármas a legeslegutolsó. A csomagok száma nem véletlen, hiszen az egycentes 232 évet élt 1793 és 2025 között.
Az USA-ban másodszor vezetnek ki aprópénzt, a félcentest 1793 és 1857 között állította elő a philadelphiai pénzverde. A félcentes Alexander Hamiltonnak, az ország első pénzügyminiszterének ötlete volt, hogy a legszegényebbek is tudjanak vásárolni, a kereskedők árversenye pedig élesebb legyen. Az 1790-es években az éves átlagfizetés 65 dollár volt, így ilyen kis címletű aprópénznek is volt jelentősége. Az alapító atyák közé tartozó Hamilton nemcsak a születő Egyesült Államok pénzügyi rendszerét építette fel, a nevéhez fűződik az 1792-es törvény, amely a dollárt tette az ország pénznemévé, a gyarmattartó britekkel szemben a decimális rendszer mellett döntött, létrehozta a pénzverdét, amely tíz névértékben bocsátott ki érméket, a réz félcentestől az aranyból készült tízdollárosig.
Az 1792-es törvény alapján gyors egymásutánban elkezdték a különböző címletű érméket előállítani a Philadelphiában egy üzemen kívüli whiskey-főzdéből kialakított pénzverdében. Az USA-ban az első bankjegyek 1861-ben jelentek meg, s azokat 1914 óta bocsátja ki az azt megelőző évben létrehozott központi bank.
Az első, a mainál jóval nagyobb penny 17 gramm tiszta rézből készült, s a fej oldalán a szabadságot szimbolizáló nőalak volt. Az 1857-es új pénzforgalmi törvény után az érme kisebb lett, 88 százalékban rézből és 12 százalékban nikkelből állt, s előbb repülő sas szerepelt a fej oldalán, majd 1859-től egy szabadságot jelképező alak indián fejdísszel. Az érmére 1909-ben került az országot egyben tartó Abraham Lincoln arckép, így is ünnepelve a néhai elnök születésének centenáriumát. Ez azóta is a fej oldalon maradt, az érmes írás fele viszont többször változott.
Az utolsó egycentesek triója
US Mint
