Büszkén fogta a kezébe a philadelphiai pénzverde épülete előtt az USA-ban készült utolsó egycentesek egyikét a múlt héten az amerikai pénzügyminisztérium bankjegy- és érmekibocsátásért felelős kincstárnoka, Brandon Beach. A kákán is csomót kereső numizmatikusok szerint ennél nagyobb hibát nem is követhetett volna el, hiszen a kezén lévő izzadság, ha minimális mértékben is, de beszennyezhette a rézborítást, ami az igazi gyűjtők szemében csökkentheti az értékét egy patikatisztaságú társával szemben. Az amerikai pénzverde (US Mint) ezúttal
csupán öt darabot készített a 232 év után megszűnő legkisebb váltópénzből,
és mindegyikükön ott a görög omega jel, ami arra utal, hogy a legutolsó példányok. Forgalomba nem kerülnek, árverésre bocsátják őket, ahol egyenként több millió dollárért kelhetnek el.
Egycentes érméből ugyanakkor bőven akad, az amerikai bankszövetség szerint mintegy 250 milliárd darab lehet forgalomban. Vagyis az angol őse után pennynek nevezett legkisebb váltópénz még évtizedekig felbukkan a pénztáraknál, de idővel teljességgel jelentőségét veszti. Ez volt a tapasztalat, amikor Új-Zéland (1989), Ausztrália (1992), majd Kanada (2012) felszámolta a maga egycentesét, ami mellett még kitart Nagy-Britannia, s az euró századát érő apró érmeként az Európai Unió. Az USA-ban másodszor vezetnek ki aprópénzt, a félcentest 1793 és 1857 között állította elő a philadelphiai pénzverde.
