Büszkén fogta a kezébe a philadelphiai pénzverde épülete előtt az USA-ban készült utolsó egycentesek egyikét a múlt héten az amerikai pénzügyminisztérium bankjegy- és érmekibocsátásért felelős kincstárnoka, Brandon Beach. A kákán is csomót kereső numizmatikusok szerint ennél nagyobb hibát nem is követhetett volna el, hiszen a kezén lévő izzadság, ha minimális mértékben is, de beszennyezhette a rézborítást, ami az igazi gyűjtők szemében csökkentheti az értékét egy patikatisztaságú társával szemben. Az amerikai pénzverde (US Mint) ezúttal
csupán öt darabot készített a 232 év után megszűnő legkisebb váltópénzből,
és mindegyikükön ott a görög omega jel, ami arra utal, hogy a legutolsó példányok. Forgalomba nem kerülnek, árverésre bocsátják őket, ahol egyenként több millió dollárért kelhetnek el.
https://hvg.hu/gazdasag/20250213_Az-5-forintos-erme-bevonas-mnb
Egycentes érméből ugyanakkor bőven akad, az amerikai bankszövetség szerint mintegy 250 milliárd darab lehet forgalomban. Vagyis az angol őse után pennynek nevezett legkisebb váltópénz még évtizedekig felbukkan a pénztáraknál, de idővel teljességgel jelentőségét veszti. Ez volt a tapasztalat, amikor Új-Zéland (1989), Ausztrália (1992), majd Kanada (2012) felszámolta a maga egycentesét, ami mellett még kitart Nagy-Britannia, s az euró századát érő apró érmeként az Európai Unió. Az USA-ban másodszor vezetnek ki aprópénzt, a félcentest 1793 és 1857 között állította elő a philadelphiai pénzverde.
