Azt Lázár János jól látja, hogy a romák közül valóban sokakat be kellene vonni a munkaerőpiacra. Az elmúlt két évtizedben ugyan a romák között is jelentősen nőtt a foglalkoztatottság, ám még mindig csak 50 százalék körül van, s ebből is 8-10 százalékpontot a közfoglalkoztatottság tesz ki. Mivel a kormány a munkaalapú társadalom megépítését szorgalmazza, a közfoglalkoztatásban megszerezhető jövedelem létfontosságú a roma családok számára.
A segélyek és a családi pótlék elértéktelenedtek, ezért a minimálbér felét kitevő közmunkásbér fontos bevételi forrásnak számít. Az adatok szerint azonban a közfoglalkoztatásból nehéz a munkaerőpiacra bekerülni, onnan legfeljebb az építőipari segédmunkába vezet út.
https://hvg.hu/elet/20260129_orban-viktor-danko-radio-lazar-janos-karmentes
A cigány népesség az átlagosnál kisebb arányban és kevésbé előnyös pozíciókban van jelen a munkaerőpiacon. A férfiaknak mintegy 60, a nőknek viszont csak a 40 százaléka foglalkoztatott, ami egyben azt is jelenti, hogy a munkabérhez kapcsolódó adókedvezményeket, amelyekkel a kormány a családi pótlékokat és a segélyt váltja ki, ők nem tudják igénybe venni. A roma foglalkoztatottak majdnem fele egyszerű, képzettséget nem igénylő munkát végez, ráadásul minden harmadikuk határozott idejű szerződéssel dolgozik.
