Azzal lett ismert, hogy magyar nyelvű feliratokat ragasztott ki a vasútállomásokon. Miért volt szükség erre a gerillaakcióra?
2006-ban elvesztette a magyar közösség a parlamenti képviseletét, Gyurcsánytól nem várhattunk támogatást, Fico nyelvtörvénye szerint még az orvosnál sem lehetett magyarul beszélni, a sírkövekre magyarul kiírni az elhunytak nevét. Úgy tűnt, összeomlik a szlovákiai magyarság intézményrendszere. Akkor hoztuk létre a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalát és az anonim Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalmat, aminek keretében ezeket az akciókat csináltuk.
Azért volt anonim mozgalom, hogy elkerüljék a retorziókat?
Dehogy, tökös gyerekek voltunk, sokat ültünk rendőrőrsökön. Komolyan vettük az egyesületünk nevét: Félelem Nélkül. Nem akarunk félelemben élni a szülőföldünkön, másodrendű állampolgárként. Azért volt anonim szervezet, mert akkor szakadt ketté a szlovákiai magyar politikai képviselet a megmaradáspárti, konzervatív MKP-re és a liberális Hídra, s mi nem akartunk megosztó témát kreálni a kétnyelvűségből, úgy gondoltuk, hogy ez mindenki ügye.
Ez a gerillamozgalom volt a mi ifjúsági lázadásunk.

Lázadó most is, mikor törvényt hoztak, hogy büntetik a Benes-dekrétumok tagadóit, feljelentette önmagát.