A Benes-dekrétumok alkalmazása elleni tiltakozásul önmagát feljelentő politikus, Orosz Örs egészen fiatalon lett „gerilla”, mozgalmával azért küzdött, hogy a szlovákiai magyaroknak ne kelljen félniük, ne kelljen másodrendű állampolgárokként élniük. Szerepe volt a felvidéki magyar pártok kiegyezésében, bár egyelőre a közös indulás sem eredményezett parlamenti mandátumot. HVG-portré.
A Benes-dekrétumok ügye jogilag régi, politikailag kényes, diplomáciailag kényelmetlen. Ami újdonság benne, az nem Szlovákiáról szól, hanem Magyarországról: először vált láthatóvá, mi történik akkor, amikor a kormány hallgat nemzeti ügyben, és valaki más kezd el beszélni helyette.
A vád szerint az ipolysági Gyönyör Teréz több alkalommal, szánt szándékkal, lesből nézte végig, ahogy az általa megmérgezettek életveszélyes állapotba kerülnek. Az asszony, akiről eddig jogerős ítélet mondta ki, hogy embereket akart ölni, szakmai hibák miatt nemrég kiszabadult, és most akár a helyi élelmiszerboltban is összefuthat feltételezett áldozataival. Barak Dávid dunaszerdahelyi újságíróval, a Halálgyönyör című könyv szerzőjével arról beszélgettünk, milyen volt egy feltételezett sorozatgyilkos konyhájában ülni, hány áldozat lehet valójában, és milyen ember Gyönyör Teréz.
Az énekes azt mondja, csak a helyszínen szembesült azzal, hogy beteg gyerekek megsegítéséért rendezték a koncertet, de szívesen visszautalja nekik a felvett összeget.
Van-e jövője a színháznak, ha a tévé a sokszorosát fizeti a színészeknek? Milyen lehetőségeket nyit meg egy nagy nemzetközi díj? Mihez ad kulcsot a függetlenség a magyar nyelvtől vagy egy társulattól? Kell-e felelősséget vállalni a közéletben? Ezekről beszéltünk az ország legismertebb színészházaspárjával a magyarországi szabad kulturális életet vizsgáló műsorunk második részében.
Magyarigazolvány után kettős állampolgárság, majd a határrevízió pedzegetése – így emeli a tétet a „nemzetegyesítés” jelszavát aktuálpolitikai céljaira használó jobboldal. A szavazatszerzésre alkalmas játszmában a kormányfő aktívan részt vesz.
Bár nem tartozott a felvidéki magyar maffiafőnök, Sátor Lajos alá tartozó kivégzőosztaghoz, de a főnök közeli bizalmasának tartották azt a B. Károlyt, aki beismerő vallomásával különösen nehéz helyzetbe hozta a 23 évvel ezelőtti Döcher-gyilkosság miatt vele együtt meggyanúsított D. Alexet, ismertebb nevén Tureket.
Fel Szlovákiába, le Magyarországra... A legkevésbé sem kölcsönös, hanem éppen ellentétes érdekű felek írták alá a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezményt 1946. február 27-én – éppen 75 évvel ezelőtt. Az egyik fél felszámolni, a másik megmenteni próbálta a csehszlovákiai magyar kisebbséget. Mindkettő tudott volna erre jobb lehetőséget, de a világhelyzet ezt engedte. A csehszlovákiai magyarság szörnyű megpróbáltatásokon ment keresztül a hontalanság, a kiszolgáltatottság és kilátástalanság éveiben a világháború után. De végül is sokkal nagyobb rész maradt meg belőle, mint a magyarországi szlovák kisebbségből.