Szijjártó Péter úgy jelentette be az ukrajnai dízelkivitel „leállításra kerítését”, mintha valami kormányzati büntetőintézkedés vagy szankció lenne a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. Gulyás Gergely úgy beszélt róla, mintha ez a Mol exportképességét tükrözné. A kettő egyszerre nem lehet igaz, és nem is az.
A dízel üzemanyag exportja „leállításra kerül” Magyarországról Ukrajnába – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági miniszter szerdán.
A tárcavezető a lépést azzal kapcsolta össze, hogy leálltak a kőolajszállítások Oroszországból Magyarországra és Szlovákiába az Ukrajnán át vezető Barátság vezetéken keresztül. A magyar kormány a leállást ukrán politikai zsarolásként értelmezi. Szijjártó szerint a dízelkivitel addig nem indul újra, amíg nem indulnak újra a szállítások a Barátságon.
Szijjártó Péter a dízelexport „leállításra kerítését” olyan színben tüntette fel, mintha az valamiféle válaszlépés volna a Barátság leállására. Ugyanakkor – ahogy már a bejelentés után jeleztük – furcsa volt részéről a szenvedő nyelvi szerkezet („leállításra kerül”) használata.
Négy éve tart az ukrajnai háború, és a kormány ahelyett, hogy ezalatt felkészült volna az orosz olajról leválásra, folyton a függőségünket bizonygatta, közben pedig elidegenítette magától Ukrajnát és Horvátországot, a két olajtranzitországot. Erre most leállt a Barátság olajvezeték. Indokolt-e pánikolni? És jöhet-e ezerforintos benzinár?
A bejelentés után nem jelent meg semmiféle publikus kormányzati vagy hatósági döntés bármiféle exporttilalomról.
Ugyanakkor Robert Fico szlovák miniszterelnök csatlakozva a magyar állásponthoz bejelentette: Szlovákia sem exportál dízel üzemanyagot Ukrajnába.
A kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a HVG kérdésére olyan választ adott, amiből úgy tűnik: valójában nincs is semmiféle exporttilalom. A miniszter azt közölte: „A Mol elsődleges feladata, hogy ellássa a magyar és a szlovák piacot. Ha ez veszélybe kerül, márpedig a stratégiai kőolajtartalék felszabadítására szükség volt, akkor nyilvánvaló, hogy nem tud exportálni.”
„A szankciós intézkedés mögött racionalitás van” – tette hozzá Gulyás. A miniszter ezen kívül arról beszélt, hogy az export leállítása miatt a kormány a Molt nem kártalanítja, hiszen a vállalatot nem éri kár: vagy a hazai piacait (Magyarországot és Szlovákiát) nem tudja ellátni, és ott szenved el veszteséget, vagy lemond az exportról.
Mivel vették rá a Molt, hogy kiürítse a keserű poharat, és leállítsa a dízelexportot Ukrajna felé? Mi deríti jó kedvre Gulyás Gergelyt? Valóban sportvezetőket húztak le a szankciós listáról a magyarok? Hogyan tűnhet fel Orbán Viktor Washingtonban a béketanács tagjaként, ha erre még nem hatalmazta fel a parlament? Kollégánk a csütörtöki kormányinfón kérdezte a minisztert.
Gulyás Gergely „szankciós intézkedést” említett, ami valamiféle állami/kormányzati lépést sugall – ahogy Szijjártó Péter nyilatkozata. Ugyanakkor Gulyás sem árulta el, pontosan hogyan néz ki ez a „szankció”.
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
