A kormány rászorulók tömegei elől zárja el a lehetőséget otthonuk korszerűsítése és rezsijük csökkentése elől azzal, hogy nem teljesíti az uniós források folyósításához elvárt jogállamisági feltételeket. Bár próbálják menteni a menthetőt, a programokat rosszul keverték újra, és az idő egyre inkább szorít.
Komoly kockázatokat rejt magában az energiaátmenet szempontjából, hogy az ennek elősegítésére rendelt uniós támogatások felhasználásának határideje idén nyáron lejár – figyelmeztetett a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK), azt is jelezve, nem mindegy, hogy a még esetleg felhasználható forrásokból mennyi jut ténylegesen a háztartások és a közintézmények energetikai korszerűsítésére.
2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötötte a források folyósítását, idézte fel Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelmi és energiaprogramjának igazgatója.
Súlyos következményekkel járhat Magyarországra nézve, ha az Európai Bíróság, megerősítve főtanácsnoka múlt héten közölt indítványát úgy dönt: nem jár az a 10 milliárd eurónyi EU-pénz sem az országnak, amelyet még 2023 végén szabadított fel az Európai Bizottság. Végigvettük, mivel járhat, és mekkora mozgástere lehet egy új kormánynak az ügyben.
A két szervezet arra hívta fel a figyelmeztet, hogy a helyreállítási pénzek felhasználásával kapcsolatos késlekedés
már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti.
