Miként válik a kép folyamattá, miként hozható létre mozgás a síkban, szervezhető rendszerbe a látvány – végső soron: hogyan és mit látunk? Ezek a kérdések foglalkoztatták 88 éves korában, a múlt héten elhunyt Maurer Dórát, a magyar és a nemzetközi kortárs képzőművészet egyik legnagyobb hatású alkotóját, és ez a gondolati modell határozta meg több mint hat évtizedet átfogó életművét.
Mediálisan sokrétű munkái – grafika, fotó, film, festmény, installáció – más-más szerkezetben, de azonos szellemben és finom iróniával a rend és az elmozdulás viszonyát elemezték.
Maurer Dóra: Térfestés
Bognár Benedek és Simon Zsuzsanna
Budapesten született 1937-ben, 1961-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Már korai rézkarcai is túlmutattak a hagyományos virtuozitáson: a sokszorosított grafikában forradalmian új eljárásokat vezetett be. A figurativitást fokozatosan az ismétlés és a variáció rendszere váltotta fel.
Azt vizsgálta, hogyan hozhat létre egyetlen alapelem minimális módosítása új jelentéseket és új vizuális rendet. Munkái már ekkor sem lezárt művek voltak, hanem – ahogy fogalmazott – lehetőségek, köztes állapotok.
