Mennyivel lettek egészségesebbek a gyerekek a mindennapos testneveléstől?

Orbán Viktor kormánya egyik legfontosabb oktatásügyi vívmányaként tekint a lassan 15 éve bevezetett mindennapos iskolai testnevelésre. De miként hat ez valójában a diákok egészségi állapotára? Hogy lehet az, hogy a tesiórák ellenére Magyarországon van a legtöbb túlsúlyos gyerek? Egyáltalán hogyan mérik a gyerekek fittségét, és azon belül melyik a legkritikusabb terület?

„Ami néhány évtizeddel ezelőtt még szinte minden gyermek számára egyértelmű volt, arra most már nevelni kell a gyermekeinket. Az én időmben a szüleimnek még az okozott gondot, hogy mikor jön haza a gyerekük a pályáról vagy a grundról, most meg már azon kell gondolkodnunk szülőként, hogy miként vegyük rá a gyerekeinket arra, hogy kimozduljanak a lakásból” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2013 júniusában Tamási új sportcsarnokának átadásakor. A beszédében később még hosszasan értekezett arról, hogy bizonyított összefüggés áll fenn a mindenkori testmozgás és a szellemi teljesítmény között, így ha elhanyagoljuk a gyerekek testnevelését, ha nem vezetjük be a mindennapos testnevelést, ha nem törődünk a sporton keresztüli jellemnevelésükkel, akkor nemcsak betegesebbek, hanem butábbak is lesznek annál, mint amilyenek lehetnének, vagy esetleg éppen mi vagyunk.

Említett egy fontos adatot is: az országban a fiataloknak csak 38 százaléka végez rendszeres testmozgást.

https://hvg.hu/360/20260104_Tulsulyos-elhizott-gyerekek-csaladi-eletmodvaltas-mit-tehetunk-semmelweis-eletmod-ambulancia-szakertok

Amikor a beszéd elhangzott, a közoktatásban tanuló alsósoknak és az ötödikeseknek már kötelező volt heti öt testnevelésórát tartani, 2015 szeptemberétől pedig már minden évfolyamon ennyinek kellett lennie az órarendben. Ettől reméltek javulást a döntéshozók a gyerekek fittségében, a számok azonban azt mutatják, hogy a célt finoman szólva sem sikerült elérni. Pedig amikor Orbánt a 2022. decemberi nemzetközi sajtótájékoztatóján arról kérdezték, melyek a közoktatás legfontosabb gondjai, úgy fogalmazott: „Abban a két ügyben, amit fontosnak tartottam, hoztam döntéseket. (...) A magyar fiatalok szellemi és fizikai egészsége a két legfontosabb probléma.”

Csúszó fejlesztések

A mindennapos testnevelés bevezetését annak idején pártállástól függetlenül minden képviselő üdvözölte, ám többen hangsúlyozták, hogy a megfelelő létesítményi háttér mellett arra is oda kell figyelni, hogy képzett, motivált és nem utolsó sorban kreatív testnevelő tanárok foglalkozzanak a gyerekekkel, mert csak ők tudják megszerettetni a mozgást és a sportot a fiatalokkal. Ha ugyanis ez nem sikerül, akkor a megnövelt óraszám inkább elveszi a gyerekek kedvét a mozgástól.

https://hvg.hu/elet/20250308_szekrenyugras-oktatasa-tornaora-serules-trauma-ebx

Az már az induláskor látszott, hogy nincs elegendő tornaterem, uszoda ahhoz, hogy minden iskola minden osztálya megfelelő körülmények között sportolhasson – pedagógusok szerint 400-500 hiányzott a rendszerből. A kormány viszont állította, hogy a 2014-ben indult Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program segít majd ezen. Ennek keretében – tantermek mellett – három ütemben 25+19+40 tornaterem és 24+26+7 tanuszoda épült volna fel, az elsők átadádását annak idején egy éven belülre ígérték.

Hozzászólások