A lépésszám növelése jelentősen csökkentheti az ülőmunkához, ülő életmódhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatokat – derül ki egy éveken átívelő kutatásból, amelynek eredményeit nemrég publikálták.
Újabb bizonyíték született arra, hogy az agyunk és a testünk sokkal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint korábban hittük. Egy új egérkísérlet szerint a hasi izmok mozgása enyhe agyi elmozdulást okozhat, ami befolyásolhatja az agy-gerincvelői folyadék áramlását.
Egy hétre érkezett a HVG BrandLab szerkesztőségébe a HUAWEI WATCH FIT 5 Pro okosóra, és kollégánkat olyan dolgokra is megtanította, amik a tesztidőszak után is vele maradtak.
Jelenleg heti 150 perc testmozgást javasolnak a szakemberek annak érdekében, hogy csökkenjen a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. Ez azonban csak a minimumot jelenti.
Amerikai kutatók vizsgálata megtalálta az egyik lehetséges okot arra vonatkozóan, hogy a testmozgás miként segítheti az agy egészségét.
Ken Nosaka sporttudós szerint méltatlanul kevés szó esik az excentrikus gyakorlatokról, pedig óriási segítséget jelenthetnek az egészséges életmód eléréséhez.
Lehet, hogy a csípőfájdalom, a merev derék vagy a „beragadt” nyak mögött nem az izmok állnak, hanem valami egészen más. Egy teljes testet behálózó kötőszövet, amely kulcsszerepet játszik a mozgásban és ha dehidratálttá vagy rugalmatlanná válik, fájdalmat és mozgásbeszűkülést okozhat. Ez a fascia, amelynek állapota meghatározza, mennyire érezzük magunkat könnyednek vagy épp kötöttnek a mindennapokban. De mi is pontosan a fascia, és hogyan tarthatjuk egészségesen hosszú távon, hogy elkerüljük a fájdalmat?
Peter Attia szerint az öregedés igazi kérdése nem az, hány évig élünk, hanem hogy az utolsó évtizedünkben mennyi marad meg az erőnkből, a szellemi frissességünkből és az önállóságunkból. A longevity egyik legismertebb orvosa azt állítja: nem akkor kell elkezdeni foglalkozni a testünk tartalékaival, amikor már fogynak, hanem évtizedekkel korábban. De miközben Attia sokaknak adott új nyelvet az egészséges öregedéshez, a módszereit és közéleti hitelességét is érdemes kritikusan nézni.
A Spotify mostantól irányított edzésekkel segíti a mozogni vágyó felhasználókat.
Valóban a futás és az edzőtermi edzés a hosszú élet titka, vagy egészen máshol kell keresnünk? Egy több évtizeden átívelő kutatás most megmutatta, mely sportok mennyire növelik a várható élettartamot, és az eredmények sokakat meglephetnek. Úgy tűnik, a fenntartható és társas aktivitással járó sportágak teszik értünk a legtöbbet.
Nem fáj, nem látványos, nem jelez azonnal – mégis alattomosan rombolja a szervezetet. A mozgáshiány ma már nem egyszerű életmódbeli, kényelmi kérdés, hanem az egyik legsúlyosabb, mégis alulértékelt népegészségügyi probléma. Miközben sokan a testsúlyt tekintik az egészség legfőbb mércéjének, a szakértők szerint a valódi kockázat gyakran rejtve marad: az izomzat, az anyagcsere és a belső szervek működése már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt romlani kezd.
Az Ultrabalatonon indulók is megtapasztalhatják, hogy önmaguk és az esetleges holtpontok legyőzéséhez fizikai, mentális és érzelmi akadályokat is le kell küzdeniük. Mi történik a futók szervezetében a 30. kilométer táján? Miért jutnak el a férfiak gyakrabban a (vég)kimerülés határáig, mint a nők? És mikor érdemes megkötni az Odüsszeusz-szerződést?
Megdőlt az évtizedes szépségideál, miszerint a nőknek törékenyeknek, légieseknek kell lenniük – az egészségük érdekében ugyanúgy szükségük van izomszövetekre, mint a férfiaknak. 40 év felett a nőknek érdemes másképp edzeniük, mint korábban, de mik a legfontosabb tudnivalók? Góg Anikó nőifitnesz-szakértő mondta el.
Négymillió ember adatait és közel harminc tanulmány eredményeit vetette össze egy nemzetközi kutatócsoport, hogy megvizsgálja, a szív- és tüdőrendszer működése hogyan hat a mentális zavarok és a demencia kialakulására.
Hogyan vágjunk bele kezdőként a rendszeres sportba? Nagyban kell gondolkodnunk, vagy már egy kis testmozgásnak is van mérhető pozitív hatása? Hogyan építsünk izmot, ha még egy háromkilós súlyzót sem tudunk felemelni? Rászoktathatjuk-e magunkat a napi mozgásra akkor is, ha eddig inaktívak voltunk? És vajon mi köze a fogáserőnek és a combhajlító izomnak a hosszú élethez? Erről szól a Kösz, jól! legújabb adása Feövenyessy Krisztina mozgásterapeutával és Galba Zsolt edzővel.
A csípő- és térdprotézis ma már nemcsak a fájdalom megszüntetéséről szól, hanem arról is, hogy visszanyerhető-e a teljes értékű élet – amiben egyre több kutatás szerint nemcsak az ízület, hanem a kardiovaszkuláris állóképesség is kulcsszerepet játszik. Mi mindenen múlik, hogy a bevatkozás után újra tudjuk-e építeni a szervezet motorját? Erről is kérdeztük Vermes Csaba ortopéd szakorvost.
Kimutatható egészségügyi előnyei lehetnek annak, ha az ember nem lazsál mozgás közben, hanem egy kicsit intenzívebbé teszi azt – mutat rá egy friss kutatás.
Egy két éven keresztül zajló vizsgálat során azt mérték a tudósok, hogyan változik az emberek agyának szerkezete és egészsége, ha intenzív, közepes vagy minimális mozgást végeznek.
A mozgékonyság megőrzésére, a helyes táplálkozásra és a bőséges folyadékbevitelre is figyelni kell, ha nem akarjuk, hogy az izmaink idő előtt sorvadni kezdjenek. De miért kell másként edzeni 40 fölött, mint korábban? Milyen gyakorlatokkal kerülhetjük el, hogy idősként kiszolgáltatottá váljunk? És mit tegyenek a nők másképp, mint a férfiak?
Valóban nem javasolt heti háromnál többet edzeni 40 felett? Miért lesz idővel egyre nehezebb az edzés, és mire érdemes figyelni? Mi idézi elő az idősebbek tipikus sérüléseit, és hogyan kerülhetik el ezeket? Palka Gergely ortopéd-traumatológussal jártunk utána.
