#mozgás

Fáj a derekunk, ropog a térdünk, merev a nyakunk? Mikor segít a mozgás, és mikor kell inkább pihenni?

Derékfájás, ropogó térd, merev nyak: hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden panasz mögött valamilyen károsodás áll. Pedig a fájdalom és a test strukturális állapota nem mindig jár kéz a kézben, a túlzott kímélet pedig sok esetben többet árthat, mint használ. Kirván András gyógytornásszal arról beszélgettünk, mikor érdemes mozogni, mikor kell pihenni, és mely mozgásszervi tévhiteket lenne ideje elengedni.

A hosszú élet titka egyszerűbb, mint gondolná

Az egészséges, hosszú élet nem kizárólag genetika vagy szerencse kérdése. A kulcs a tudatos életvitel, aminek része a minőségi alvás is.

Akkor is lehetsz mászó, ha nem vagy fiatal, szálkás és vakmerő

Az egyik legjobb sport lehet a mászás idősebbeknek is, csak ezt Magyarországon még kevesen tudják. Egyszerre jók az élettani és pszichés hatásai, és még az önbizalmat is növeli. Az utóbbi évek fejlesztései miatt már veszélyeket sem kell vállalni. Földes András bevezetése az első fogásokhoz.

Lapos has, egészséges gerinc, jobb közérzet – mit tud valójában a pilates, és mi az, ami csak marketing?

A pilates ma már jóval több, mint divatos mozgásforma: stúdiók, reformerórák és különféle pilatesmódszerek lepik el a közösségi médiát, miközben egyre többen várnak ettől a mozgásformától erősebb törzsizmokat, jobb testtartást vagy éppen nagyobb hajlékonyságot. Kardos-Kővágó Henrietta pilatesoktató segítségével jártunk utána, mi az, amire tényleg jó a pilates, milyen élettani hatásai vannak, kinek érdemes belevágnia, és melyek a leggyakoribb tévhitek vele kapcsolatban.

Nem attól fog sportolni a gyerek, hogy anya és apa is fut – így válhat a jó példa teljesítménykényszerré

A szülő rendszeresen fut, biciklizik, edzőterembe jár vagy hétvégén túrázni indul. A gyerek ezt látja, természetes számára, hogy a mozgás része a mindennapoknak. Jó eséllyel ő is sportolni kezd? Hol húzódik tehát az egészséges szülői támogatás és a teljesítménykényszer határa? Mit tanul meg a gyerek abból, ha a szülei sportolnak, és mit abból, ha azt látja, hogy a sport mindenáron teljesítendő feladat? És hogyan lehet úgy átadni a mozgás szeretetét, hogy a gyereknek közben megmaradjon a saját döntésének szabadsága? Szeifert Noémi sportpszichológussal beszélgettünk.

Hetven felett is lehet futni – csak el kell felejteni, hogyan futottunk harmincévesen

A futást nem kell abbahagyni csak azért, mert telnek az évek, sőt, akár 70 éves korban is el lehet kezdeni. A rendszeres futás számos pozitív hatással lehet a szív- és érrendszerre, a mozgásszervrendszerre és a mentális egészségre, de nem mindegy, hogyan vágunk bele, és mikor érdemes óvatosabbnak lenni. Őry István futóedzővel arról beszélgettünk, mit adhat a futás egy életen át, hogyan kerülhetők el a sérülések, és miért lehet a legtöbb futónak többet ártani az edzéssel, mint amennyit használ.

Nem számít a sok edzés és a napi tízezer lépés? Egy kutatás átírhatja, amit a fogyásról gondoltunk

Ha a fogyás a cél, hajlamosak vagyunk egyszerű képletként gondolni rá: minél többet mozgunk, annál több kalóriát égetünk el. De mi van akkor, ha a szervezetünk nem egészen így működik? Egy új kutatás szerint érdemes lehet újragondolni, hogyan beszélünk az edzés, az energiafelhasználás és a testsúly kapcsolatáról.

Mire figyeljen, aki most szeretne elkezdeni városban biciklizni?

Milyen felszerelés kell mindenképp a biciklire? Mi az a néhány alapszabály, amit ismerni kell a biztonságos bringás közlekedéshez? Hol lehet kerékpározni, és hol nem? Összegyűjtöttük a városi bringázás néhány alapvetését.

Van olyan testmozgás, ami még növeli is az Alzheimer-kór kockázatát

Mozgás és mozgás között meglepően nagy különbség lehet a demencia szempontjából

Naturál vagy szteroid? Brad Pitt, Stallone és a hollywoodi álomtestek nyomában

Vannak színészek, akik legalább olyan sokat készülnek az edzőteremben egy filmszerepre, mint a próbákon. De mi a titkuk? Milyen edzéstervvel és diétával érte el csúcsformáját Brad Pitt, Sylvester Stallone vagy Simon Zoltán? Használtak-e szteroidokat, vagy naturál is elérhető az ideális alkat?

Odüsszeusz, Thor és az 5 százalékos testzsír: mit tanulhatunk a sztárok edzésterveiből?

Matt Damon öt hónap alatt készült fel Odüsszeusz szerepére: edzett, kardiózott, lemondott az alkoholról és a cukorról, de nem akart Thor-méretű húsheggyé válni. Hollywoodban viszont nem minden testátalakítás ilyen józan történet. Chris Hemsworth Marvel-fizikuma és Ralph Fiennes extrém szálkásítása is azt mutatja, hogy a látványos filmszereplői testekből lehet ugyan tanulni, de nem mindegy, melyik módszert próbáljuk átültetni a saját életünkbe.

A járásunk elárulhatja, mennyi tartalék van még az agyunkban

A tempós járás időskorban nemcsak azt mutathatja meg, milyen állapotban vannak az izmok és az ízületek. Amerikai kutatók szerint azoknál a nyolcvan év feletti embereknél, akik kortársaiknál gyorsabban gyalogolnak, ritkább lehet a szellemi hanyatlás és a demencia. A magyarázat nem feltétlenül az, hogy a gyors séta önmagában védi az agyat, hanem az, hogy a jobb fizikai erőnlét nagyobb idegrendszeri tartalékkal járhat együtt.

Erő és mozgékonyság 50 felett: miért kulcsfontosságú a fehérje az aktív mindennapokhoz?

Az aktív életmód egyik alapköve a megfelelő fehérjebevitel. Az életkor előrehaladtával a szervezet nagyobb odafigyelést igényel: az izmok megőrzése, az erőnlét fenntartása és a gyorsabb regeneráció érdekében fontos, hogy naponta elegendő, jó minőségű fehérjét fogyasszunk. Szerencsére ehhez a mozgás és a táplálkozás terén sincsenek bonyolult megoldások: edzőterem, de különleges étrend sem szükséges. Szakértőket kérdeztünk, mire érdemes figyelni.

Lábon kihordott öregedés: mi múlik az izmainkon időskorban?

Sokan épp akkor engedik el végleg a rendszeres mozgást, amikor az már nem esztétikai kérdés, teljesítményügy vagy fiatalságpótlék, hanem maga az önálló élet egyik alapfeltétele. Ötven felett a sport segítségével izomerőt, egyensúlyt, esésmegelőzést, lassabb leépülést, jobb anyagcserét és nagyobb biztonságot építünk ki a hétköznapokban. Ennek ellenére Magyarországon a 65 év felettiek több mint fele 2,5 órát sem mozog egy egész hét alatt. A sport kérdésének idős korban már más súlya lesz: meddig tudunk segítség nélkül felállni, lépcsőzni, bevásárolni, közlekedni és önállóan létezni a saját életünkben?

A felülések kora lejárt? Évtizedekig ezt hittük a kockahas titkának, a tudomány mást mond

Sokan még mindig a felülést tartják a hasizomedzés alapjának: egyszerű, eszköz nélkül végezhető, és gyorsan érezni lehet tőle, hogy dolgozik a has. Csakhogy az, hogy egy gyakorlat égeti az izmokat, még nem biztos, hogy a leghatékonyabban fejleszti azt, amire a testünknek a mindennapokban és sportolás közben valóban szüksége van. Reisz Dániel erőnléti és funkcionális edző segítségével néztük meg, hogyan változott a hasedzésről való gondolkodás.

Egy budapesti tanár a világ egyik leglassabban öregedő embere – a rutinja pedig bárki számára elérhető

A milliárdos, aki évi több millió dollárt költ arra, hogy fiatalabbnak tűnő szervei legyenek – megszokott szereplő a longevity világában. Helstáb Martin szembemegy a kialakult képpel, és bizonyítja, hogy a hosszú, egészségben eltöltött élet nem pénzkérdés. A Budapesten élő művésztanár és filmrendező szerény költségvetésből, hétköznapi boltokban kapható szerekkel és otthon is megvalósítható szokásokkal érte el, hogy a Longevity World Cup nemzetközi rangsorában a világ hetedik leglassabban öregedő embereként tartsák számon.

Rákapcsol a Spotify, jön a futó mód

Új funkció élesedik a Spotifyban: összeállíthatja vele az ön számára tökéletes lejátszási listát futáshoz, és ehhez nincs is szükség a zenék egyedi válogatására.

Edzés kánikulában – mikor tegyünk jeget a sportmelltartóba, és mikor kell leállni?

A kánikula nem feltétlenül jelenti azt, hogy őszig fel kell függeszteni a szabadtéri sportot, de ilyenkor nem működik a megszokott edzéslogika. A testnek idő kell, hogy alkalmazkodjon a meleghez, a tempót és a terhelést vissza kell venni, a hidratációt tudatosabban kell kezelni, és az okosóra számai helyett sokkal inkább a saját jelzéseinkre érdemes figyelni. A hőségben nem az a kérdés, mennyit bírunk ki akaraterőből, hanem hogy mikor tudunk biztonságosan továbbmenni, és mikor kell inkább leállni.

Ízületkímélő, mégis hatékony: ezért lehet a biciklizés az egészséges öregedés egyik eszköze

A hosszú és egészséges élet titkát kutató longevity-szemlélet egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem feltétlenül a legújabb csodaszerek, étrendkiegészítők vagy drága egészségügyi beavatkozások jelentik a legnagyobb előnyt. A tudományos kutatások rendre ugyanarra a következtetésre jutnak: a rendszeres mozgás továbbra is az egyik legerősebb eszköz az egészséges öregedés támogatásában. Ezen belül pedig a kerékpározás különösen érdekes helyet foglal el. De vajon tényleg kortalan sport-e a biciklizés? Lehet-e belőle az egészséges öregedés, vagyis a longevity egyik eszköze? És hol van az a határ, amikor a lelkesedés már többet árt, mint használ?

A test 90 felett is képes fejlődni: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól?

Faudzsa Szingh 89 évesen kezdett rendszeresen futni, 100 évesen pedig maratont teljesített. Julia Hawkins százévesen állított fel korosztályos sprintrekordot, Robert Marchand pedig százon túl is javítani tudott a kerékpáros teljesítményén. Ezek a történetek nem azt üzenik, hogy mindenkinek maratont kell futnia időskorban, hanem azt, hogy a test még nagyon későn is képes alkalmazkodni, fejlődni és visszanyerni valamennyit abból, amit elveszettnek hittünk. A kérdés inkább az: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól akkor is, ha nekünk a cél csak annyi, hogy jó erőben, stabilabban és önállóbban éljünk?

1 2 3 ... 11