Lefuthatja az öregedést, csak egy dologra kell nagyon figyelnie
Magyar kutatók megvizsgáltak 290 embert, és kiderült: hozzájárulhat az egészségesebb öregedéshez, ha valaki odafigyel a fittségére, és rendszeres testmozgást végez.
Magyar kutatók megvizsgáltak 290 embert, és kiderült: hozzájárulhat az egészségesebb öregedéshez, ha valaki odafigyel a fittségére, és rendszeres testmozgást végez.
HVG
A sport ma sokak számára nem csupán mozgás, hanem identitás, közösség és életforma. De minél inkább hasonlít az amatőr sportolók világa az élsportéhoz, annál fontosabb feltenni a kérdést: azért sportolunk, hogy jobban éljünk – vagy már az életünket szervezzük a sport köré? A kérdés talán nem is az, hogy túl sokat foglalkozunk-e a sporttal, hanem az, hogy mikor válik a szenvedély teljesítménykényszerré. Hol húzódik a határ az egészséges elköteleződés, a hobbi, az önmegvalósítás és a megszállottság között? Ezekről beszélgettünk Vincze Zsófia futóedzővel.
Magyarország szeret sportnemzetként gondolni magára, az adatok mégis azt mutatják: a mindennapi fizikai aktivitásban az EU mezőnyének végén kullogunk. A magyarázat nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy lustábbak vagy fegyelmezetlenebbek lennénk másoknál. A mozgáshiány mögött ott van a munkaidő, az ingázás, a pénz, a lakókörnyezet, az iskolai sportélmények, a stressz, a társadalmi egyenlőtlenség, és az a kulturális beidegződés is, hogy a sportot jobban szeretjük nézni, mint csinálni.
Egy hétre érkezett a HVG BrandLab szerkesztőségébe a HUAWEI WATCH FIT 5 Pro okosóra, és kollégánkat olyan dolgokra is megtanította, amik a tesztidőszak után is vele maradtak.
Huawei Technologies
Bali sokak számára a földi paradicsom és a tökéletes jógaelvonulás szinonimája, de egy 25 napos jógaoktató-képzés egészen más arcát mutatta meg a szigetnek. A hajnali kezdések, a szigorú napirend, az ájurvédikus étrend és a folyamatos testi-lelki kihívások hamar világossá tették: ez nem egy klasszikus luxus jóganyaralás. Kiderült, hogy a „belső béke” felé vezető út néha sokkal keményebb, mint gondolnánk – és nem biztos, hogy mindenki jógaoktatóként tér haza. De milyen valójában egy jógaoktató-képzés Balin az Instagram tökéletes képei, a látványos pózok és a spirituális klisék mögött?
Nem csak az évek múlása öregít: bizonyos mindennapi rutinok láthatatlanul gyorsíthatják a szervezet biológiai öregedését. A dohányzás, a rossz alvás, a tartós stressz, a mozgáshiány vagy a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend olyan folyamatokat indíthatnak el a sejtekben, amelyek hosszú távon az egészségre is hatással vannak. A változtatáshoz azonban nem mindig van szükség radikális életmódváltásra. De vajon melyek azok a szokások, amelyek a leginkább „öregítik” a szervezetet?
Az edzettségi állapotot, az aktuális stressz-szintet és betegségek jelenlétét is ki lehet olvasni a HRV-ből, de csak akkor, ha mindenki saját magához és a szervezete változásaihoz méri a pontszámát. Hogyan lehet a szívdobbanásokból mindezekre következtetni? Milyen egyéni különbségekre kell ügyelni az értelmezésekor? És milyen HRV-értéknél kezdjünk aggódni az egészségünk miatt?
Amikor édesanyám 70 évesen rajthoz állt egy 10 kilométeres futóversenyen, valószínűleg kevesen gondolták volna, hogy alig néhány évvel korábban még a térdprotézisműtét utáni rehabilitáció jelentette számára a legnagyobb kihívást. A futás ekkor még nem szerepelt a tervei között, a cél csupán a fájdalommentes mozgás visszaszerzése volt. Története azonban jól mutatja, hogy megfelelő rehabilitációval, fokozatos terheléssel és kitartással időskorban is újraértelmezhetjük, mire képes az emberi test.
Az öregedésről szóló közbeszéd sokáig elsősorban a ráncokról, a memóriáról vagy a szív- és érrendszeri betegségekről szólt, miközben talán az egyik legfontosabb kérdés ennél sokkal hétköznapibb: hogyan maradhat valaki hetvenéves kor felett is mozgékony, stabil és fizikailag önálló? Mi teszi lehetővé, hogy egy idős ember könnyedén felálljon egy székből, magabiztosan lépcsőzzön, hosszú sétákat tegyen vagy egyszerűen csak fájdalom nélkül élje a mindennapjait, miközben mások már jóval korábban merevségről, egyensúlyvesztésről és állandó mozgásszervi panaszokról számolnak be?
Nemcsak az általános állóképességet, hanem az életkilátásokat is meglepően biztosan jelzi előre egy manapság egyre többet emlegetett mérőszám. Mit jelent pontosan a VO2 max, és miért lett a longevitymozgalom kulcsfontosságú adata? Hogyan tükrözi a sportolók és az átlagemberek teljesítménye közti különbséget? Miként változik az életkorral, és mit tehetünk azért, hogy minél tovább a biztonságos tartományban tartsuk?
Drasztikus változtatásokra nincs szükség, akár napi harminc perc is számíthat. Ennyi közepes-intenzív mozgás is csökkentheti a kamaszoknál az inzulinrezisztencia későbbi kialakulásának esélyét.
A lépésszám növelése jelentősen csökkentheti az ülőmunkához, ülő életmódhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatokat – derül ki egy éveken átívelő kutatásból, amelynek eredményeit nemrég publikálták.
Újabb bizonyíték született arra, hogy az agyunk és a testünk sokkal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint korábban hittük. Egy új egérkísérlet szerint a hasi izmok mozgása enyhe agyi elmozdulást okozhat, ami befolyásolhatja az agy-gerincvelői folyadék áramlását.
Jelenleg heti 150 perc testmozgást javasolnak a szakemberek annak érdekében, hogy csökkenjen a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. Ez azonban csak a minimumot jelenti.
HVG
Amerikai kutatók vizsgálata megtalálta az egyik lehetséges okot arra vonatkozóan, hogy a testmozgás miként segítheti az agy egészségét.
HVG
Ken Nosaka sporttudós szerint méltatlanul kevés szó esik az excentrikus gyakorlatokról, pedig óriási segítséget jelenthetnek az egészséges életmód eléréséhez.
HVG
Lehet, hogy a csípőfájdalom, a merev derék vagy a „beragadt” nyak mögött nem az izmok állnak, hanem valami egészen más. Egy teljes testet behálózó kötőszövet, amely kulcsszerepet játszik a mozgásban és ha dehidratálttá vagy rugalmatlanná válik, fájdalmat és mozgásbeszűkülést okozhat. Ez a fascia, amelynek állapota meghatározza, mennyire érezzük magunkat könnyednek vagy épp kötöttnek a mindennapokban. De mi is pontosan a fascia, és hogyan tarthatjuk egészségesen hosszú távon, hogy elkerüljük a fájdalmat?
Peter Attia szerint az öregedés igazi kérdése nem az, hány évig élünk, hanem hogy az utolsó évtizedünkben mennyi marad meg az erőnkből, a szellemi frissességünkből és az önállóságunkból. A longevity egyik legismertebb orvosa azt állítja: nem akkor kell elkezdeni foglalkozni a testünk tartalékaival, amikor már fogynak, hanem évtizedekkel korábban. De miközben Attia sokaknak adott új nyelvet az egészséges öregedéshez, a módszereit és közéleti hitelességét is érdemes kritikusan nézni.
A Spotify mostantól irányított edzésekkel segíti a mozogni vágyó felhasználókat.
HVG
Valóban a futás és az edzőtermi edzés a hosszú élet titka, vagy egészen máshol kell keresnünk? Egy több évtizeden átívelő kutatás most megmutatta, mely sportok mennyire növelik a várható élettartamot, és az eredmények sokakat meglephetnek. Úgy tűnik, a fenntartható és társas aktivitással járó sportágak teszik értünk a legtöbbet.