„Ne etessük a turult” – tanácsolták ukrán diplomaták Andrij Szibiha külügyminiszternek, aki néhány héttel ezelőtt, felhagyva a vitákat kerülő korábbi kijevi politikával, elkezdett kemény hangnemű válaszokat küldeni az Ukrajnát és Volodimir Zelenszkij államfőt becsmérlő magyar kormányzati üzenetekre. A tárcavezetőnek adott tanács is megerősíti a HVG azon kijevi értesüléseit, amelyek szerint
Ukrajnában is komoly vita alakult ki arról, hogy néhány héttel a magyarországi parlamenti választások előtt érdemes és hasznos-e élesen reagálni a Budapestről érkező támadásokra.
Már csak azért is napirendre került ez a kérdés, mert Kijevben is tudják: a magyar–ukrán viszonyt a kampány központi témájává emelő magyar vezetés számára minden kemény ukrán válasz ajándék, hiszen fel lehet használni annak igazolására, hogy Kijev a Tisza Párt oldalán beszállt a magyarországi választási küzdelembe. Ugyanakkor azt is fontolóra kellett venni, hogy belpolitikai szempontból Ukrajnának előbb-utóbb válaszolnia kellett az országot érintő állandó és egyre durvább magyar támadásokra.
Úgy néz ki, mostanra eldőlt, hogy maradnak a kemény válaszok. Hétfőn – amikor az Orbán-kormány megvétózta az Ukrajnának nyújtott kilencvenmilliárd eurós EU-s kölcsönprogram beindítását – az ukrán titkosszolgálat, az SZBU drónjai megrongálták a Magyarországot és Szlovákiát is ellátó Barátság kőolajvezeték tatárföldi kiindulópontján lévő, Kalejkinó nevű szivattyúállomást. Helyi források szerint hat robbanás rázta meg az állomást, s ennek következtében hatalmas tűz keletkezett.
Ég a Kalejkinó szivattyúállomás
EXILENOVA+
Holoda Attila energiaügyi szakértő szerint Kalejkinó kiemelt fontosságú objektum, ott működik ugyanis az a tartálypark, ahol az Oroszország különböző térségeiből érkező olajfajtákból kikeverik az uráli exportminőséget. „A támadás elsősorban Oroszországnak szólt, a cél az, hogy megakadályozzák az orosz olajexportot. Hogy az akció Magyarországot is érintette, csak hab volt a tortán” – teszi hozzá.
