Kinyílott a pitypang. Megírom.
Kerényi Imre 2014-es, a nagy magyar sikereket bemutatni hivatott kiadványának, a Magyar Krónika leírásának elhíresült részlete jut eszembe, miközben a zalai dombok között kanyargunk, mert az út szélét most beborítja a nevezett sárga növény. A NER akkori egyik fő ideológusa már nincs köztünk, ám a rendszer idáig szilárdan tartja magát – Zalában egészen biztos. Most sem hinnénk, hogy a megyét lefedő három választókörzet miatt aggódnak a leginkább a Fidesz kampánygurui. A vármegyében összesen 258 település van, ebből mindössze három közepes vagy annál nagyobb város (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely), az elöregedő aprófalvakban pedig még mindig előnyben lehet a Fidesz.
Ezt a tapasztalataink alapján sem tudnánk cáfolni. Akikkel utunk során találkozunk egy-egy ilyen kistelepülésen, és hajlandó szóba állni velünk, szinte mindenki a Fidesz mellett teszi le az – egyelőre szóbeli – voksát. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy nagyon sokan hárítják a faggatózásunkat, és az is fontos, hogy nap közben fiatalokkal nem nagyon lehet összefutni, hiszen ők épp dolgoznak, tanulnak.
Ahogy a nagyok
„Erre nem vagyok kíváncsi” – mondja elfordulva egy férfi például Szepetneken, amikor megpróbáljuk megkérdezni, mit vár a választásoktól. Hogy ránk nem kíváncsi vagy a választásokra, az nem derül ki. Az addig vele beszélgető idősebb nő is sietve elindul, de ő azért még visszaszól: „Úgyis úgy lesz, ahogy a nagyok akarják.” Nem fejti ki bővebben.