Mindeddig több mint kétmillió-hétszázezren meredtek döbbenten a Direkt36 március 25-i videójára, amelyben Szabó Bence volt százados, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egykori nyomozója krimihangulatú vallomásában feltárta, miként sértette meg a titkosszolgálat az alapjogokat, és hogyan próbálták meg bedönteni a választás előtt a legnagyobb ellenzéki pártot, a Tiszát.
Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy egy ilyen személyes döntés hamar és könnyen megszületik. Mármint arról, hogy a visszaélést leleplező személy – egyfajta nyilvános whistleblower (közérdekű bejelentő) – arccal és névvel kiálljon mindenki elé. „Általában hosszú hónapok alatt, fokozatról fokozatra jut el az illető arra, hogy a titkot – amely ezekben az esetekben jogellenes, közérdeksértő és erkölcsileg kifogásolható cselekedeteket jelent – a média elé tárja” – mondja a HVG-nek Buzás Barnabás pszichológus, az ELTE PPK tanársegédje, hivatkozva a kiállás fokozatait vizsgáló Janet Near és Marcia Miceli amerikai kutatókra.
https://hvg.hu/360/20260409_szabo-bence-kiallas-gero-marton-szociologus-nyilvanossag-tarsadalmi-feszultseg-szolidaritas-valasztas-2026-politikai-kampany
De melyek ezek a fokozatok? A legelső az észlelés fázisa, amikor az illető észreveszi a visszaélés – a nyomásgyakorlás, a csalás, a korrupció stb. – tényét. Minden valószínűség szerint erre nem mindenki alkalmas. „E kognitív folyamatra végig ellenhatnak az érzelmek: például a félelem, a szorongás, hogy az egyén helyesen észleli-e a gyanús eseményeket, nem téved-e” – mondja a Szervezet- és Vezetéspszichológia Tanszék pszichológusa. Ahogy a volt százados is említette az interjúban: önként átnézte újra a nyomozást, A-tól Z-ig át akarta látni. Az intenzív érzelmek végig jelen vannak a döntési folyamatban, a félelem mellett a megdöbbenés, a harag és a bűntudat. A frusztráció folyamatos: az érintettek később állandó stresszről és feszültségről számolnak be.
