Batthyány Lajos székében ülni fontos, szimbolikus gesztus, ám az első magyar felelős miniszterelnöktől érdemes még valamit megtanulni:
addig kell a vasat ütni, amíg meleg.
1848 márciusában nemcsak a forradalmi tömegek, de a még rendi országgyűlés képviselői és főrendjei is hatalmas tettet vittek véghez, alig több mint három hét alatt törvényeken alapuló rendszerváltást értek el.
Batthyány és a köré csoportosuló reformellenzék pontosan tudta, hogy történelmi időket élnek, ezt kihasználva a Habsburg-házzal szemben gyorsan kell cselekedniük, ha gyökeres változást akarnak elérni. Az addigi feudális közjogi intézmények helyett a kornak megfelelő polgári fejlődés útjára léptek, szinte napok alatt bontva le a közel ezeréves rendszert. Harmincegy olyan törvényt fogadtak el és fogadtattak el a királlyal ilyen rövid alatt, melyekkel gyökeresen felforgatták Magyarország addigi politikai és társadalmi rendszerét.
Persze nemcsak a királyi házra kellett figyelniük, hanem a forradalom radikálisaira is, akik tömegeket voltak képesek utcára vinni, hogy követeléseiket érvényesítsék. A törvényhozás folyamatában egyvalamire ők is jók voltak, Batthyányéknak lehetett rájuk mutogatni, hogy ha az ő javaslataikat nem fogadják el, akkor az utca népe dönt majd. Ez hatott a királyi házra, s az adott helyzetben ott is belátták, hogy legalább a nemesi ellenzéknek engedniük kell.
