A kabinet első intézkedései arról árulkodnak, hogy a miniszterelnök egyszerre jelezné szimbolikus gesztusokkal a rendszerváltást, próbál időt nyerni apparátusa felállásáig, és igyekszik hiba nélkül hozni a halaszthatatlan döntéseket.
Lépésről lépésre, tégláról téglára visszavesszük a hazánkat
– mondta el vagy ezerszer a kampányban Magyar Péter, majd a kormánya megalakítása utáni első héten képletesen és fizikai értelemben is tartotta magát ehhez. Látványosan esett neki a Karmelita előtt a miniszterelnöki irodát az emberektől évek óta távol tartó kerítések elbontásának. S ha már lendületbe jött, nemcsak a Színház utcát nyitotta meg, hanem magát a híres-hírhedt épületet is: olyan vezetett túrákat hirdetett a Karmelitába, amelyekre bárki jelentkezhet. Alighanem a Fidesz-kormány bukását minél több szemszögből látni vágyó Tisza-szavazók igényeinek kielégítését szolgálta az a kormányfői döntés is, hogy az átadás-átvételi procedúrát szokatlan módon az összes leköszönő miniszterrel együtt tartotta meg. Így lehetősége nyílt arra, hogy ország-világ előtt látványosan megszégyenítse őket:
Szégyelljék magukat, amilyen állapotban adják át az országot!
A korszakváltást lépten-nyomon hangsúlyozó, gesztusértékű döntések mellett lassan a valódi kormányzati munka is elkezdődik. Kihirdették például az új kabinet alapjait meghatározó rendeletet, amely nem ment hiba nélkül. Véletlenül bevonták a Magyar Művészeti Akadémiát is a kultúrpolitika alakításába, ráadásul Tarr Zoltán kultúráért is felelős miniszter kissé ügyetlenkedve igyekezett megmagyarázni a nyilvánvaló bakit. Ezzel együtt persze így is világosan jelezte, mennyire mások lesznek a Magyar-kabinet prioritásai.
Mindemellett számtalan olyan döntést hoztak, például a költségvetés, a közmédia, a paksi beruházás, a kormányzati épületek, az unión kívüli munkavállalók foglalkoztatása, a diplomata-útlevelek felülvizsgálatáról, amelyek nemcsak azt üzenik a választóknak, hogy nem lesznek következmények nélküliek az Orbán-kabinet hibái, visszaélései, hanem egyúttal időt is adnak a kormányzati apparátusnak a vártnál talán kicsit lassabb felálláshoz. Noha a hétvégére ígérték az államtitkárok listáját, keddig csak a közigazgatási államtitkárok nevét tették közzé.
Képviselték Magyar Pétert a Schadl–Völner-ügyben, tanácsot adtak Orbánéknak, dolgoztak minisztériumokban, Alkotmánybíróságnál és Számvevőszéknél, és van, akinek milliárdos árbevételű műanyagipari cége is van. Gyakorlatilag csupa jogász irányítja az újonnan felállt minisztériumok napi működését, apparátusát és közigazgatási gépezetét.
Mindeközben egyre több életjelet mutatnak az induló minisztériumok és vezetőik, meg a civil életből érkező szakértőik. Még ha sok esetben nem is olyan látványosan, mint a kormányfő, de mind világosabbá teszik, miként irányítanák a hozzájuk tartozó területet.
Elemzőket kérdeztünk arról, milyenek az esélyek, hogy hosszabb távon is visszafogott maradjon az áremelkedés.
