New Jersey-ben nőtt fel, csakúgy mint Bruce Springsteen. Beszivárgott a zenéjébe valami a helyi mikroklímából?
Ami beszivárgott, az New Yorkból szivárgott be. Ami fontos volt New Jersey-ből, az a fekvése: a közelség New Yorkhoz. Ahol a hét minden napján jobbnál jobb koncertek voltak. Én és a haverok állandóan New Yorkban lógtunk kamaszként, minden koncert érdekelt bennünket. A show után, amint hazaestem, még nagyobb vehemenciával vetettem bele magam a zenélésbe.
Ez legalább olyan fontos volt, mint egy gitáróra.
Lépegettem előre a majdani saját stílusom felé. De New Jersey-nek a nyomait sem nagyon találja a zenémben. A korai években még volt némi rockos kikacsintás, ennyi. Ahogy teltek az évek, egyre kevesebb New Jersey a zenémben..
Ha beért New Yorkba, a Village felé vette az irányt?
Bebuszoztunk a George Washington Bridge-ig, ott metróra szálltunk és irány a Village. 15-16 éves voltam, csodás idők voltak. Feljöttem a metróból, és odafent a hippik világába csöppentem.
Tömény füstölőszag a levegőben, rojtos kabátok, marihuána mindenhol. És persze zene. Az utcákon, a klubbokban. Peace and Love. Végigmentünk a nyugati 8. utcán, elsétáltunk Jimmy Hendrix stúdiója előtt. Belestünk, hátha látunk valamit.
Később magam is belaktam, sok lemezt készítettem a falai közt. Szóval, a stúdiót magunk mögött hagyva haladtunk a St. Mark's Place felé. A hely tele volt hippi boltokkal. Sokan jegyet árusítottak, főleg a Filmore East koncertjeire. Ez volt a legfontosabb helyszín.
Al Di Meola a bécsi operában
HERBERT P. OCZERET / APA-PictureDesk / APA-PictureDesk via AFP
A marihuána természetes része volt ennek a világnak, amibe kezdőként belekerült?
Mindenhol ott volt. Mindenhol, kivéve a számban.
