Keith Jarrett koncertjei meditációs alámerülések, mint ő maga fogalmazott, mindig párbeszédben áll valami mással, mint amit éppen játszik. Egy német lány pedig ahelyett, hogy fogorvosnak tanult volna, a kínokat enyhítő más pályát választott: ha nem így dönt, nem születik meg minden idők legsikeresebb zongoraszóló-dzsesszalbuma. Ido Fluk Köln 75 című filmje ennek állít emléket.
Jarrett a legnagyobb hatású dzsesszzongoristák egyike, a műfaj élő legendája. Magyarországi koncertje előtt a Műpában is bemondták, hogy tartózkodjon a közönség a köhögéstől.
A világhírű dzsesszzenész régi harcostársával, az ütőhangszeres Trilok Gurtuval lép fel április 7-én a Müpában. Jan Garbarekkel az ECM kiadóhoz fűződő sok évtizedes kapcsolatáról és a nemrég sztrókon átesett Keith Jarrettről is beszélgettünk, de mesélt arról a lemezről is, amelyikből vissza tudta fizetni a lakáshitelét, és felidézett egy életre szóló próbát is egy ausztriai kolostorban.
Anat Fort évtizedeken át az Egyesült Államokban élő, de Jeruzsálembe mindig visszatérő, nemzetközileg elismert dzsesszzongorista, aki nem csak zenészként áll a közönség elé. Rendszeresen részt vett az Netanjahu-kormány igazságügyi reformja elleni tüntetéseken, békeaktivistaként is folyamatosan hallatja a hangját. Az elmúlt héten is temetésen volt, az iráni bombatámadások alatt családi barátjuk egyetlen fiát gyilkolták meg. Távinterjú.
A legegyszerűbb eszközökkel is lehet egyetemes, nagyszerű zenét csinálni, ha megvan hozzá az ember – mondja Dresch Mihály dzsesszzenész, és példaként az oláh cigányokat említi, akik egyszerű gitárkísérettel, kanállal, kannával adnak elő, több szólamban énekelnek.
Az augusztus 8-án kezdődő rendezvényen idén is a jazz szinte minden stílusa képviselteti magát a táncolható swingtől a fúziós műfajokig. A zene befogadását pedig válogatott borok segítik.
Nagymáté Huba Abaújszántóról indult, megjárta Iránt, a Bécsi Operát, majd három évtizedig New Yorkban élt, a legnagyobb jazz-zenészekkel barátkozott, és egy egészen különleges felvétel fűződik a nevéhez: 1985-ben, Karády Katalint kísérte zongorán a színészlegenda utolsó felvételén.
Számos neves hazai és külföldi zenész érkezik augusztus közepén Somogyba.
Sőt, Frank Sinatra szerint egyenesen ő volt a legjobb énekes a világon. 96 éves volt.
A zenész rajongója a magyar ételeknek és visszajáró vendég nálunk.
Shorternek saját zenekara is volt, és olyan albumokat készített, mint a Juju, a Speak No Evil és az Adam's Apple. Utóbbin szerepelt a Footprints című legendás dal, amely később a jazz egyik alapműve lett.
Kisfiúként az volt az álma, hogy egyszer majd híres zongorista és zeneszerző válik belőle. Ehhez a beteljesült álomhoz az élet jószerint csak a dzsessz műfaját, a baseballsapkát és a sötét napszemüveget tette hozzá. Meg persze a magyar valóságot.
Klímaszorongás, szolidaritás, az összefogás szükségessége. A Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint Quartet szeptember végén About Time címmel megjelenő albuma a társadalmi felelősségvállalásra és a kiállás fontosságára is buzdít. Az Out of Sight című dalhoz az egykori gánti bánya holdbéli táján forgattak klipet, amit a hvg.hu-n mutatunk be először.
Nézőtéri botrányok és véres tüntetések, bűzbombák és banánszoknyák, kulturális amerikanizáció és Amerika-ellenesség az 1920-as évek Magyarországán.
A Coltrane Legacy formáció több annál, mint hogy a zenekar neve megegyezik az 1970-ben megjelent posztumusz Coltrane-album címével.
Véget ért a koncertzárlat, és most, amikor előbújnak barlangjukból a zenészek, kiderül, ki milyen új hangot kevert ki a karantén alatt. Barabás Lőrinc sem kivétel. Az újjáalakult Quartet lemezét elsőként a hvg.hu-n lehet meghallgatni.
120 éve született, és pont 50 éve halt meg a jazz legismertebb előadója, az énekes-trombitás Louis Armstrong. Budapesten az ifjú Vitray Tamásnak elmondta, hogy bár a Népstadionban volt a legnagyobb közönsége, ugyanúgy játszottak, mint egy kis klubban (az interjút, és részleteket a budapesti fellépésről mutatunk is a cikkben).
Gonda János Széchenyi- és Erkel-díjas zongoraművész, komponista, zeneelmélet-kutató – nem mellesleg a Jazz, a Mi a jazz? és a háromrészes A rögtönzés világa című kötetek írója. Alapítóként, valamint pedagógusként végig részese volt az öt évtized alatt nemzetközi hírűvé fejlődött magyar dzsesszoktatásnak. 89 éves korában ment el. Emlékét ezzel a 2015-ben készült interjúval idézzük fel.
