Aki esetleg azt gondolta, hogy a 2026-os év a globális felmelegedés szempontjából enyhébb lehet, mint az elmúlt években tapasztalt forró hónapok, annak sajnos van egy rossz hírünk. Amerikai klímakutatók modellje arra figyelmeztet, hogy az idei évben akár egy „szuper El Niño” is végigsöpörhet a bolygón, ami egy olyan erős éghajlati jelenség lenne, aminél erősebbet még soha nem regisztráltak. Mindez nemcsak erősítené a globális felmelegedést, de fokozná az extrém időjárási anomáliák előfordulását is.
A figyelmeztetést az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat Klíma-előrejelző Központja adta ki március 12-én csütörtökön. A szakemberek számítása szerint 62 százalékos a valószínűsége annak, hogy június és augusztus között egy ilyen időjárási jelenségre kell lehet majd számítani. A Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központja (ECMWF) legújabb modellezése szerint augusztusra 98 százalék az esélye egy mérsékelt, 80 százalék az esélye egy erős, valamint 22 százalék az esélye egy szuper El Niño jelenségnek – írja a Gizmodo.
A szuper El Niño akkor fordul elő, amikor a Csendes-óceán felszíni hőmérséklete legalább 2 Celsius-fokkal az átlag fölé emelkedik. Ezek az események viszonylag ritkák, átlagosan 10-15 évente egyszer fordulnak elő, írja Ben Noll meteorológus a The Washington Postban.
https://x.com/BenNollWeather/status/2029901123948323276
Míg egy tipikus El Niño megváltoztatja a regionális és globális időjárási mintákat, egy szuper El Niñónak még erősebb hatása lehet: szélsőségesebb időjárási változásokat és nagy hatású eseményeket, például nagyobb áradásokat és súlyos aszályokat idézhet elő.
Normál esetében a passzátszelek nyugat felé fújnak az Egyenlítő mentén, meleg vizet szállítva Dél-Amerikából Ázsiába. Ezután hideg víz emelkedik fel a mélyből, hogy pótolja ezt a meleg vizet egy feláramlásnak nevezett folyamatban. Az El Niño és a La Niña két ellentétes éghajlati minta, amelyek megzavarják ezeket a folyamatokat. Ezt hivatalosan El Niño–Déli Oszcillációnak, vagy ENSO-nak hívják.
Jelenleg a La Niña fázisában van a világ, ami azt jelenti, hogy a passzátszelek erősebbek a szokásosnál, és több meleg vizet szállítanak Ázsia felé. Ez jellemzően aszályt okoz az Egyesült Államok déli részén, valamint heves csapadékot a Csendes-óceán északnyugati részén és Kanadában. A La Niña miatt a hőmérséklet télen általában az átlag felett alakulnak délen, és az átlag alatt északon.
Az amerikai szakemberek arra számítanak, hogy a következő hónapokban egy átmenet következik be, ami májusig vagy júliusig tarthat. Valamikor június és augusztus között a passzátszelek gyengülni kezdenek, és a meleg vizet kelet felé, Amerika nyugati partvidéke felé tolják vissza. Ez megemeli a csendes-óceáni tengerfelszín hőmérsékletét, és létrehozza az El Niño jelenséget.
A meleg víz beáramlása miatt az Egyesült Államok északi része és Kanada a szokásosnál szárazabbá és melegebbé válik. Az Egyesült Államok délkeleti részén és a Mexikói-öböl partvidékén azonban az El Niño csapadékosabb időjárást hozhat el, ami fokozza az árvizek kialakulásának kockázatát.
Globálisan az El Niño az Egyenlítő feletti légkör felmelegítésével növeli az átlaghőmérsékletet. Az El Niño és az ember okozta klímaváltozás együttes hatása új csúcsra tolhatja a globális átlaghőmérsékletet, amely időnként meg is haladhatja a Párizsi megállapodásban meghatározott, az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöbértéket.
Hogy pontosan milyen erősségű lesz az El Niño, azt az idő előrehaladtával, a modellek pontosításával lehet csak megmondani.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
