Az igazán őszinte válasz arra a kérdésre, hogy mennyire veti vissza a munkát a forróság, az volna, hogy „nagyon”. Pontost arányt annál nehezebb kiszámolni, minél melegebb van; egy 2015-ös amerikai kutatás szerzői arra jutottak, hogy a matematikai képességek 21 Celsius-fokos külső hőmérséklet fölött romlani kezdenek, 30 fok felett pedig drasztikusan zuhannak. Ugyanakkor a szövegértést nem rontja a forróság. Hogy miért, arra a tanulmány szerint egyelőre nincs válasza a tudománynak.
Egészen váratlan eredményre jutott az a kutatás is, amely azt vizsgálta meg, melyik ágazatokban romlik leginkább a teljesítmény a hőség hatására. Az nem meglepő, hogy a legdurvábban a mezőgazdaság sínyli meg a forróságot, hiszen a hőség tönkreteheti a termést, ám a második helyen nem az építőipar vagy valamilyen gyári munka áll, hanem a pénzügyes, biztosítási, ingatlanos ágazat. Ezekben – az USA 1997 és 2012 közötti adatai szerint – a nyári átlaghőmérséklet minden egyfokos emelkedése 0,437 százalékponttal rontotta le az összterméket, míg az építőipar 0,379-es visszaeséssel csak a harmadik helyre szorult.
Egy másik közgazdaság
A közgazdaságtan csak akkor unalmas, ha rosszul magyarázzák el – máris sokkal izgalmasabb lesz, ha kiderül, hogyan érinti a mindennapi életünket. Sorozatunkban fontos közgazdasági elméleteket mutatunk be, azt figyelve, miért fontosak ezek mindannyiunk számára. A sorozat korábbi részeit ide kattintva érik el.
A szerzők szerint három fő ok állhat a meglepő ágazati teljesítményromlás mögött. Egyrészt az, hogy amíg egy útépítésnél szigorú szabályai vannak annak, milyennek kell lennie a munkavédelemnek forróságban, az irodai munkánál ez nem része a napi rutinnak. De az ügyfeleket is zavarja a hőség: az ingatlanosok bizniszét például az is visszaveti, hogy hőségben kevesebben indulnak el házakat nézni.
https://hvg.hu/360/20260630_hoseg-aram-villamos-energia-fogyasztas-termeles-naperomu-paks-arak-rezsicsokkentes-hvg
