Tovább furakszik befelé az ukrajnai háború az orosz hátország hétköznapjaiba: a finomítótámadások miatt szinte az egész országban ellátási gondok alakultak ki, az emberek már frissen fejlesztett appokon vadásszák a még le nem ürült benzinkutakat, mások alternatív üzemanyagokkal kísérleteznek. Ezt nem mindenki bírja idegekkel, sorra érkeznek a hírek a kutakon összeverekedő vásárlókról.
Nem ez az első eset, hogy az ilszki létesítményt választották az ukránok célpontnak.
Az omszki finomító kis híján háromezer kilométerre található az ukrán határtól.
Az orosz elnök szerint Oroszországban minden stabilan működik, az olajfinomítókat gyorsan helyreállítják, de azért a légvédelmi eszközök gyártását nagyon felpörgetnék.
Minimum fél évbe fog telni a helyreállítás.
Az orosz elnök is éppen Szentpéterváron volt. Az éjjel viszont orosz csapások végeztek több ukrán civillel is. Közben a NATO-főtitkár meglepetésvizitre érkezett Kijevbe, hogy a rakétavédelemről egyeztessen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott: hazaviszik a háborút Oroszországba, ez így igazságos.
A támadás nyomán tűz ütött ki a telepen.
Az elmúlt napok szerbiai tárgyalásai után még maradt néhány nyitott kérdés. A szerb kormány, amelynek jóvá kell hagynia az üzletet, pénteken küldi végső javaslatát, amiről hétfőn dönt a Mol.
A szerbek szerint az utóbbi időben történt előrelépés a tárgyalásokon.
Belgrád most új javaslatot vár a Moltól a lehető legrövidebb időn belül, a hövő hétre már döntést várnak.
A héten már negyedik csapás érte Oroszország fekete-tengeri kikötőjét. Az orosz csapatok válaszcsapást mértek Odessze megye kikötői infrastruktúrájára és a városra is.
A lakókat evakuálták az érintett utcákból, az olajfinomítóban még tombol a tűz, a tengerbe pedig olajszennyezőség került.
A Norszi, amely egyben Oroszország második legnagyobb benzinelőállítója is, évente 16 millió tonna olajat, vagyis naponta körülbelül 320 000 hordót képes feldolgozni.
A magyar olajvállalat lett a befutó, ők vásárolhatják meg a szerb NIS-ben meglévő, az amerikai szankciók miatt már a működést is blokkoló orosz tulajdonrészt. Az üzlettel a Mol nyer finomítót, kúthálózatot, petrolkémiai üzemet – és ami ennél fontosabb: piacot, még nagyobb régiós súlyt, és aduászt a horvát Janaffal szemben.
A külügyminiszter szerint a magyar kormány azért támogatja a magyar cég törekvéseit, mert ez elősegítheti a közép-európai térség energiaellátásának biztonságát.
Az amerikai kormányzat szankciói után Washington határozott idejű engedélyével indult újra az energiahordozó szállítása. A horvát gazdasági miniszter szerint országuk elsődleges érdeke, hogy a szerb finomító zavartalanul működjön, az amerikai szankciókat viszont továbbra is be fogják tartani.
Az Orbán-kormány és a Mol szívesen rátenné a kezét az amerikai szankciók által ellehetetlenített orosz olajipari érdekeltségekre a Balkánon, de kérdés, elég-e ehhez körbeudvarolni Trumpot és Putyint.
A helyi sajtóértesülések alapján nem világos, hogy a szerb kormány melyik felet szeretné inkább a pancsovai finomító tulajdonosai között tudni, de az egyik verzió szerint a komplexum már november 25-én a Molnál köthet ki.
Majdnem egy teljes százalékkal esett vissza a bővülés mértéke a harmadik negyedévben a másodikhoz képest. Az orosz olajexport-bevételek hónapok óta zsugorodnak.
