A Times washingtoni tudósítója úgy látja: Donald Trump amerikai elnöknek három lehetősége van, hogy megoldja a hormuzi válságot, miután a jelek szerint befellegzett a tűzszünetnek. Az elnök kemény választásnak néz elébe, ha véget akar vetni az ellenséges viszonynak Teheránnal – állapítja meg George Grylls.
Ha alaposabban áttanulmányozzuk a hajózás felújításáról kötött egyetértési nyilatkozatot, azt tapasztaljuk, hogy az nem fogalmaz egyértelműen az ügyben, kinek a joga felügyelni a térségben a forgalmat, pont ezért újultak ki a harcok. Republikánus stratégák azonban azt mondják, itt valamit sürgősen tenni kell, hiszen közelednek a novemberi időszaki választások.
A Fehér Ház első opciója az, hogy egyelőre belenyugszik a helyzetbe, jóllehet attól tart, hogy az iráni fél díjat fog szedni az áthaladásért. Az amerikaiak ugyan igyekeznek az ománi partokhoz átterelni a kereskedelmi járműveket, a másik fél a héten lőtt olyan tartályhajókat, amelyek arrafelé tartottak. Ha Trump nem tesz ellenlépéseket, reménykedhet abban, hogy a tárgyalások eredményeként a helyzet visszatér az eredeti kerékvágásba. Ez persze megalázó vereség volna számára és komoly adut adna a mullahok kezébe. Az egyik washingtoni agytröszt szakértője azonban úgy látja, hogy jobb útdíjat fizetni, mint ha hetekre, hónapokra lezárnák az átkelőt.
A második lehetőség az, hogy az Egyesült Államok megszállja a szorost, de ahhoz szárazföldi katonákat kellene bevetni. Itt egy több mint 1600 kilométer hosszú szakaszról van szó és az elnöknek nincs kedve több százezer fős egységet mozgósítani egy újabb közel-keleti háborúban.
Az eddigi reakciók láttán ugyanakkor a legvalószínűbb lehetőség az, hogy a Fehér Ház úgy gondolja: képes erővel jobb belátásra bírni Teheránt. Ideértve a gazdasági szankciók fokozását és a tengeri blokád felújítását. Ám a már idézett elemző nem sok esélyt lát a sikerre. Vagyis a rendezés továbbra is helyben jár.
